Éleshangú cikkben kritizálta a francia elnök döntését a Le Monde, miszert a vasárnapi Charlie Hebdo megemlékezésre olyan politikusok is meghívók kaptak, akik épp a sajtószabadság kerékkötőiként jellemezhetőek. A kifogásolt meghívottak között volt Orbán Viktor.
A bírálatot meghallotta a francia elnöki palota is: közleményben adtak magyarázatot a kétes hírű politikai szereplők részvételére – a Le Monde megállapítását azonban nem tagadták, a politikusok meghívását a veszély nagyságával, ebből következően a széleskörű összefogás jelentőségével indokolták.
Görög Ibolya,a Miniszterelnöki Hivatal egykori protokollfőnöke azt mondja: “nem szeretem – nem szeretem kérdése, hogy egy-egy, a vasárnapihoz hasonló, globális összefogásra buzdító rendezvényre kit hívnak meg“, így a Le Monde-ban megjelent rosszalló írás természetéből fakadóan kellemetlen ugyan, de kínosnak nem nevezhető. Az Elysée-palota reakciója pedig a diplomácia legszebb eszközeivel él, mikor világossá teszi: bár az újság alapállítását nem cáfolják, a hangsúly nem itt, hanem az együttműködésen, a terrorizmus közös elutasításán van. A protokollszakértő hozzáteszi: keserű kritikák ide vagy oda, szinte kár azon azon lamentálni, mit jelentenek a rosszalló megszólalások a nyugati sajtóban. “Róla ez már lepereg, ő nem, csak a munkáját segítő sajtócsapat foglalkozik az ilyen esetekkel” – meséli a miniszterelnökkel kapcsolatban.
Dr. Hoffmann Tamást, a Budapesti Corvinus Egyetem Nemzetközi Tanulmányok Intézetének adjunktusát kérdeztük: milyen klubba vette fel a vezető nyugati lap Orbán Viktort? Elöljáróban: az illusztris társaságban a magyar miniszterelnöknél nagyobb hóhányók szerepelnek a szakértő és egy kormányoktól független szervezet, a Reporters Without Borders (Riporterek Határok Nélkül) szerint is.
Vakok közt a félszemű
Elgondolkodtató, hogy Magyarország egyetlen uniós tagállamként került fel a listára – mondja Hoffmann Tamás. Orbán Viktor mellett a feketelistán szerepelt Ahmet Davutoglu török miniszterelnök, Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, Ali Bongo gaboni elnök, II. Abdallah és Rania, a jordán királyi pár, Sameh Choukryou egyiptomi külügyminiszter és Naftali Bennett izraeli gazdasági miniszter.
“Nyilvánvaló, hogy Orbán Viktor szerepeltetése ezen a listán kissé túlzó. Az említett országokban nem ritka az újságírók bebörtönzése, teljes ellehetetlenítése, fizikai megfélemlítése, akár meggyilkolása sem. Magyarországon erről nincsen szó” – állítja az adjunktus, aki hozzáteszi: a magyar sajtószabadság kérdését számos kritika érte – leginkább a médiatörvénnyel kapcsolatban -, mégsem lehet “egy lapon említeni olyan helyekkel, ahol valóban jelentős veszély fenyegeti az újságírókat, mint például Oroszországban vagy Egyiptomban.”
De lássuk, kikkel állították egy sorba Orbán Viktort. A közel-keleti országokra alapvetően jellemző, hogy szigorúan korlátozzák azokat a témákat, amelyekkel a sajtó foglalkozhat. “Hogy csak egy egyszerű példát mondjak: Jordániában az uralkodó réteggel kapcsolatban semmilyen kritikát sem lehet megfogalmazni, mert felségsértésnek minősül. Ezért bírálhatta a Le Monde II. Abdallah jordán királyt és feleségét, Rania-t” – magyarázza Hoffmann Tamás.
Naftali Bennett az Izraelben élő arab nemzetiségűekkel szembeni szélsőjobboldali megszólalásai miatt kerülhetett fel a listára. Tavaly decemberben az egész világot megdöbbentette, hogy az Ahmet Devutoglu vezette Törökországban legalább 23 ellenzéki újságírót tartóztatottak le egyetlen nap alatt azzal az indokkal, hogy egy olyan illegális szervezetet hoztak létre, amivel meg akarták buktatni az államot. Az újságírókban az a közös, hogy olyan lapoknál dolgoztak, amelyek szimpatizálnak Fetullah Gülennel, Redzsep Erdogan elnök legnagyobb ellenfelével.
Szergej Lavrov Fotó: Europress Fotóügynökség
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azért lehetett a Le Monde szerint nemkívánatos személy, mert az orosz sajtószabadságra olyan esetek vetnek árnyékot, mint az Alekszej Navalnij ellen hozott decemberi döntés, amelybek értelmében a Vlagyimir Putyin elnök legfőbb ellenfelének számító Navalnijt és fivérét csalás, illetve pénzmosás vádjában bűnösnek találták és börtönbüntetésre ítélték.
Az Ali Bongo vezette Gabonban tavaly szeptemberben két ellenzéki hetilap függesztette fel működését olyan hekkertámadások miatt, amelyek hátterében a gaboni kormány állhat – tájékoztat a Riporterek Határok Nélkül.
Egyiptomban 2014 júniusában az Al Jazeera arab hírtelevízió három munkatársát ítélték 7-10 év letöltendő börtönbüntetésre. A bukott elnök, Murszi támogatásával és rémhírterjesztéssel vádolták őket.
Decemberben az Európa Tanács jelentése festett sötét képet a sajtószabadság, az előítéletesség és hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelem, valamint a menekültek helyzetéről Magyarországon. Az elemzés a tanács emberi jogi biztosának, Niels Muiznieks július eleji látogatását követően készült és megállapításai szerint a médiaszabályozás öncenzúrára késztet, a reklámtörvény pedig alkalmas a sajtószabadság korlátozására.
Mint Hoffmann Tamás mondja, ha sorrendet kellene felállítani a cikk által említett politikusok között, a Riporterek Határok Nélkül sajtószabadság-indexét venné alapul. A nemzetközi újságíró jogvédő szervezet tavalyi jelentésében a 2012-es 56. helyről a 64. helyre sorolta Magyarországot a listán, amely 180 országot rangsorol a sajtószabadság elveinek érvényesülése alapján. Nem túl dicső helyezésünkkel így is megelőzzük a 96. helyre befutó Izraelt, a 98. Gabont, a 141. helyen álló Jordániát, a 148. Oroszországot, a 154. Törökországot és az említettek közül a szervezet szerint a sajtószabadságot leginkább korlátozó Egyiptomot, amely a rangsor 159. tagja.
No comment
A kellemetlen nemzetközi esettel kapcsolatban megkerestük a Miniszterelnökséget is. Havasi Bertalan Miniszterelnöki Sajtóirodát vezető helyettes államtitkár a konkrét üggyel kapcsolatban nem válaszolt kérdéseinkre, ehelyett Orbán Viktor január 11-én, a kormany.hu-n megjelent közleményére ugró linket küldött. Ebben a megszólalásában a miniszterelnök arról is szót ejt, hogy “A politikai korrektség már nem nyújt védelmet a kegyetlen barbársággal szemben.” Kérdéseinke – miszerint hogyan kommentálnák a Le Monde listáját, illetve azt, hogy az Elysée-palota közleményében nem cáfolta a lap állításait – megkaptuk a miniszterelnök vasárnapi, M1 Híradónak adott, elhíresült nyilatkozatát is. Ebben Orbán Viktor többek között arról beszél, hogy a gazdasági bevándorlást meg kell állítani. A Sajtóiroda vezetője hozzátette: “Az Alaptörvény (IX. cikk) biztosítja, hogy Magyarország elismeri és védi a sajtó szabadságát és sokszínűségét.” Kár, hogy a kérdés nem ez volt.
