Az emberek zöme nem fogja kivenni a pénzét banki betétjéből, annak ellenére, hogy a kormány szeptembertől 20 százalékos kamatadót vet ki a megtakarításokra – mondta a FigyelőNet érdeklődésére Erdei Tamás, a Magyar Bankszövetség elnöke, aki úgy véli, esetleg nőhet az ingatlanba, műtárgyakba fektetők száma, de semmiképpen nem jelentősen.
Megítélése szerint ugyanis, az intézkedés azt jelenti, hogy a jelenlegi nagyjából 5-6 százalékos betéti kamatok helyett 4-4,8 százalékos kamatot fizetnek majd a pénzintézetek, ami az elnök szerint elfogadható. Különösen azért – tette hozzá Erdei Tamás -, mert ha nehéz szívvel, de a lakosságnak is tudomásul kell vennie, hogy a költségvetési egyensúly rendbetétele érdekében a lakosságnak is áldozatot kell hoznia a vállalkozások mellett.
Ezt alátámasztandó azt is kifejtette, hogy a Bankszövetség lényegében egyetért a vállalkozások, így a pénzintézeteknek a 16 százalékos társasági adón felüli, szolidaritási 4 százalékos megadóztatásával. Az ugyanakkor elfogadhatatlan a bankszektor számára, hogy ezen felül még külön adóztassák az ágazatot. Jogi, közgazdasági, és etikai szempontból is visszautasítják – hangsúlyozta Erdei Tamás, aki szerint a különadó rontja a hitelintézetek versenyképességét, arra késztetheti a pénzügyi tevékenységet végzőket, hogy elhagyják az országot vagy nemzetközi hálózatukban nyereségtranszfert hajtsanak végre, s végül, de nem utolsó sorban a bankok valamilyen módon a lakossági, illetve vállalati ügyfeleikre háríthatják át a különterhet.
Az extra adóval kapcsolatban Veres János pénzügyminiszter a Nap-kelte keddi adásában elmondta, hogy szándékaik szerint olyan konstrukciót dolgoztak ki, amely esetleges megtámadása esetén akár az Alkotmánybíróság előtt is megállná a helyét. Veres szerint az extra adó alapját kizárólag az az összeg képezné, melyet a bankok állami kamattámogatásként kapnak, ennek 20 százalékát venné vissza adó formájában a költségvetés.
Vonzó plusz 4 százalék
Az, hogy a bankok különösebb megrázkódtatás nélkül élik meg a 4 százalékos szolidaritási adó bevezetését – persze további különadó nélkül -, igencsak érthető. A FigyelőNet számításai szerint ugyanis – hangsúlyozva, hogy változatlan feltételek mellett – a tavalyi 83 milliárd forintos befizetés helyett mindössze 60 milliárd forintot kellene leróniuk. Szigorúan az arányokat tekintve tehát 25 százalékkal mérséklődne elvonásuk.
De nézzük, miért is?
Két évvel ezelőtti megállapodás alapján ugyanis 2005-2006-ra évenként nagyjából 35-35 milliárd forint különadót kényszerített a pénzintézetekre a kormány, elsősorban az állami kamattámogatású lakáshitelekre hivatkozva, a bankok a „békát”, ha kelletlenül is, de lenyelték. Tavaly a hitelintézetek a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) kimutatásai szerint 68 milliárd forintot fizettek be társasági adóként. A FigyelőNet információi szerint a 68 milliárdból nagyjából 20 milliárdot a különadó számlájára lehet írni, további 15 milliárd viszont a társasági adón felül jelent meg a büdzsé bevételében. Ez attól függött, hogy a bankok adózás előtti eredményként vagy kamatkülönbözetként kívánták elszámolni a banki különadót. 68+15 az 83 milliárd forint befizetést teljesítettek tehát. Ha a különadó nem lett volna, akkor a 16 százalékos társasági adó 68 mínusz 20, tehát 48 millárd forintot tett volna ki. Ismételten hangsúlyozva a változatlan feltételeket, a 4 százalékos szolidaritási adóval megfejelve ez az összeg lenne 60 milliárd, szemben a 83 milliárddal.
Sovány hozamok
De kanyarodjunk vissza ismét a lakossághoz. Szintén a PSZÁF adatai szerint idén március végén a háztartások 4777 milliárd forint betéttel rendelkeztek. A FigyelőNet számításai szerint a 20 százalékos kamatadó azt jelenti, hogy éves szinten legalább 30-40 milliárd forintot vesznek ki az emberek zsebéből, attól függően, hogy átlagosan 3 vagy 4 százalékos betéti kamattal számolunk.
A legnagyobb hazai pénzintézet, az OTP Bank például egymilló forint alatti betétek esetén jelenleg 2,75 százalék kamatot fizet, a fölött, összegnagyságtól és futamidőtől függően 3,25-4,25 százalékot, néhány akciótól eltekintve. Mindez azt jelenti, hogy például 500 ezer forint elhelyezése esetén most 13 750 forint éves hozamra számíthat az ügyfél, amiből a kamatadó 2750 forintot visz el, marad tehát 11 ezer forint. Ötmillió forint betétnél a 212 500 forintos hozamot már 42 500 forint kamatadó apasztja le 170 ezer forintra.
Arról, hogy a kamatadót milyen technikával szedik be, Erdei Tamás szerint még nincs végső döntés. Nyilvánvaló viszont, hogy a legegyszerűbb megoldás a leghatékonyabb, ebben az esetben a banki fordulónapokon automatikus a levonás – mondta a FigyelőNetnek a Bankszövetség elnöke.
