Dudits Dénes növénygenetikus, a Magyar Tudományos Akadémia tagja az InfoRádióban szakmaiatlannak és szomorúnak nevezte, hogy a kormány kiterjesztené a génmódosítás tilalmát. “Ez egy tudománnyal teljesen szembemenő, mesterségesen szított hisztéria, amivel félrevezetik a közvéleményt, félrevezetik az embereket és tulajdonképpen magukat a politikusokat is.”
A GMO-mentesség szerinte nem előnyöket, hanem inkább hátrányt jelenthet a magyar agrárszektornak. “Abban a pillanatban, amikor az unió be fogja vezetni ezt az új szabályozást, hogy nemzeti hatáskörbe helyezte az engedélyezést, akkor majd Szlovákiában, Csehországban fogják használni ezeket a növényeket és hát így nagyon komoly versenyhátrányba kerülünk.”
Dudits Dénes emlékeztetett rá, hogy a magyar gazdák évente 4 milliárd forintot költenek kémiai növényvédelemre a kukoricabogár ellen, miközben termeszthetnének génmódosított, a kártevőnek ellenálló növényeket is, amellyel nem szennyeznék a környezetet. Ráadásul az aszálytűrő növények termesztése is komoly haszonnal járna – tette hozzá az akadémikus.
A növénygenetikus a génmódosított növények kapcsán már többször kezdeményezett tudományos közéleti vitát, tavaly hosszú cikket írt a Figyelőben arról, hogy azért kerülhetett be az Alaptörvénybe a genetikailag módosított szervezetek elutasítása, mert a törvényhozókat megvezették. Így a tudománytalan nézetek terjesztői az emberek félretájékoztatását már jogszabályi háttérrel folytathatják, a génnemesített növények igaztalan veszélyességét sulykolhatják az emberekbe.„Így nem csoda a félelem, az elutasítás, és érthető, hogy a politika még akkor is alkalmazkodik a közhangulathoz, ha az nem a tények talaján áll.”
A Földművelésügyi Minisztérium parlamenti államtitkára előzőleg azt mondta, miután Brüsszelben eldőlt, hogy a tagországok maguk dönthetnek a génmódosított növények tiltásáról, korlátozásáról, ezért Magyarország új célokat fogalmazott meg. Éspedig azt, hogy elsőként a tej, majd a hús és a tojás esetében is elérje a teljes GMO-mentességet.
Az agrárkormányzat első lépésként a takarmányozás egyik fő alapanyaga, a jelentős fehérjeforrásnak számító importszója kiváltását kezdte el. Új fehérjeprogramot hirdettek, amelynek célja a szója helyett más fehérjeforrások alkalmazása.
Nagy István szerint a kihívás nagy, de a teljes GMO-mentességet elsőként Magyarország valósíthatja meg Európában, ami komoly piaci előnyöket jelenthet. Az idei év sorsfordító lesz e téren – tette hozzá. Mint mondta: különböző felmérések mutatják, hogy a lakosság és a gazdák többsége is elutasítja a génmódosított élelmiszereket. Ezért a program elindítása után a kereskedelmi forgalomban is megkülönböztetnék a GMO-mentes élelmiszereket.
