Az adórendszerben tett jelentősebb változtatásokat rendszerint az év végéhez, vagyis a következő adóév kezdetéhez igazítják a jogalkotók, ennek elsősorban a költségvetési tervezéssel kapcsolatos okai vannak. A napilap által megkérdezett alkotmányjogász szerint mindenképpen tisztább lenne a kép, ha az ilyen mélységű módosításokat január 1-jéhez kötnék.
Mindazonáltal van lehetőség az évközbeni változtatásra is, ám ahhoz, hogy a szeptember 1-jére tervezett módosítások életbe léphessenek, legkésőbb július 15-én ki kellene hirdetni a törvénymódosító tervezeteket.
A lap által megkérdezett alkotmányjogász szerint az evakulcs tervezett 10 százalékpontos emelése kétséges lehet, hiszen az év elején az adónemet választó vállalkozók adott üzleti tervük mellett választották a 15 százalékos adómértékkel működtetett evát, aminek esetleges októberi emeléséhez aligha illeszthetik megfelelő mozgástér mellett tevékenységüket, ráadásul az evakörből nem lehet év közben kilépni. A kabinet vélhetőleg megadja az adózóknak a választási lehetőséget az éven belüli elszámolásra, eszerint az evázó vállalkozók választhatnának: a negyedik negyedévre eső bevételük vagy az egész éves bevételük negyede után fizetnek majd 25 százalékos átalányadót.
A jogbiztonság alkotmányos követelménye felvetődhet a társaságok minimumadója, valamint a házipénztár megadóztatása kapcsán is, amennyiben a konkrét tervezetben nem fogalmaz kellő precizitással a jogalkotó. A társaságok elvárt minimumadójával kapcsolatban többek között az uniós joggal való összeegyeztethetőség kérdése is fevetődik – mutat rá a Napi Gazdaság.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
