Gazdaság

A bizalom helyreállítása

lenne a legfőbb célja a Gyurcsány-kormány makrogazdasági stabilizációs csomagjának.

A céllal a kormányfő tisztában volt, verbálisan a választási kampány alatt és után egyaránt eltökéltnek mutatkozott a kiigazítás véghezvitelét illetően. A felborult költségvetési egyensúly helyreállításának nem volt, illetve nincs alternatívája, a gazdaság szempontjából a legrosszabb forgatókönyv az lett volna, ha az MSZP betartja a választási ígéreteit. Nem így történt, a konkrét intézkedéseket megismerve a gazdasági szereplők többsége mégis csalódott.

A csomag enyhén izzadságszagú. Szinte érezni rajta, ahogy a pénzügyi tárca szakemberei „keresik” a tízmilliárdos bevételi tételeket. Túl sok az elvonás, a bevétel-növelési szándék, s túl kevés a kiadáscsökkentési elkötelezettség. Alig van jele a szerkezeti változtatásoknak – a kormányfő a köztelevízióban maga ismerte be, hogy csomagjának egyetlen reformértékű intézkedése van, az államigazgatás átalakítása. Holott a költségvetés kiigazítását olyan módon is meg lehetett volna valósítani, hogy abból valódi struktúraátalakítási szándékok is kirajzolódjanak. Ehelyett maradtak a régi sablonok – egyszerűek és bonyolultak egyaránt. Előbbiekre példa az áfa emelése; azok után, hogy nem egészen egy éve ugyanez a kormány mérsékelte ugyanezt az adónemet. A szocialista-szabad demokrata koalíció adóprése mindent bevet: új, még a korábbinál is faramucibb – s bármiféle koncepcióba nehezen beilleszthető – adónemek bevezetését, a szolidaritási, vagy az „elvárt” adót. A program a középosztály, a „gazdagok”, a vállalatok és a bankok megsarcolását irányozza elő. Mindez növeli az élőmunka már amúgy is magas terheit, rontja a versenyképességet, és visszaveti, 3 százalék alatti ütemre mérsékli a gazdasági növekedést.

Nem csoda tehát, ha az üzleti körök erős kritikával illetik a programot, a forintpiac és a tőzsde is idegesen, árfolyameséssel reagált, felerősítve az amúgy is kedvezőtlen nemzetközi hatásokat. A csalódottság pedig nagyon veszélyes lehet ebben a helyzetben. A pénzpiacok talán legfontosabb véleményformálói, a hitelminősítő intézetek a választási kampány előtt egyértelművé tették: határozott és tartós változtatásokat várnak el a hazai gazdaságpolitikától, különben valóra váltják a leminősítési fenyegetéseket, ami tartósan lejtőre küldheti a magyar gazdaságot.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik