Ki lesz a világhíres lipicai ménes gazdája? Ez a kérdés foglalkoztatja nyár óta a fajta szerelmeseit és a szilvásváradiakat. Június 30-án megjelent ugyanis a helyi Állami Ménesgazdaságot is érintő kormányhatározat, amely egyes agrárkutató, szakképző és tanácsadó intézetek átszervezését vagy bezárását, eladását tartalmazza. A kutatóhelyek magánosítása nem egyszerűen az intézeti vagyon eladását jelenti. A mintegy ezerhektáros szilvásváradi ménesgazdaság értékét például – az épületekkel, gépekkel – 200 millió forintra taksálják, a lipicaiak viszont egyenként is akár több millió forintot érnek a sportvilágban.
CSÁBÍTÓ FALATOK. A mintegy 250 lipicaiból álló törzstenyészet genetikai értéke felbecsülhetetlen kincs, bár még tisztázatlan, hogy az érdeklődők csak a kezelésére vagy a tulajdonjogára is pályázhatnak-e. Az uniós területalapú támogatással, a turizmussal és a lóárverésekkel a szilvásváradi gazdaság befektetői szemmel mindenesetre valóságos aranybányának tűnik. Még akkor is, ha a gazdaság vezetése szerint a lovak most nem hozzák, inkább viszik a pénzt, mivel a turizmus bevételeinek zöme nem az állami cégnél csapódik le. A gazdaság évi csaknem 200 millió forintos költségvetésének több mint a fele így állami támogatás.
Benedek Fülöp agrárállamtitkár szerint heteken belül felülvizsgálják a privatizálandó intézmények listáját.
Bár a szilvásváradi gazdaság tűnik a legcsábítóbb falatnak, kapósak lehetnek az árutermelésbe is bekapcsolódott szőlészeti, kertészeti kutatóintézetek is. Az eredeti privatizációs listán szereplő 10 kutató némelyikére máris lenne kérő, jóllehet, az eladandó intézetek értékbecslése még el sem kezdődött, és jogszabályokat is módosítani kell, hogy átkerülhessenek a privatizálható cégek listájára. „Az Országos Húsipari Kutatóintézet Kht. iránt is már többen érdeklődnek” – tudtuk meg Szerdahelyi Károly igazgatótól. Az egyik kopogtató az az osztrák húsipari csoport, amelynek a Landhoff cég is tagja. Két szakmai szervezet és a terméktanács viszont ágazati összefogást, ha másképpen nem megy, konzorciumot szervez a húsipari kutató fennmaradásáért. A piac a tét. A húsipari kutatóintézet ingatlan- és eszközvagyonát legfeljebb 300 millió forintra becsülik, de évi legalább egymilliárd forint ágazati bevétel múlik azon, hogy objektív minősítésével segíti-e vagy sem az élelmiszergyártók piacának megtartását, exportjának növelését. (Az idén például, szakmai munkájával, ez az intézet is hozzájárult ahhoz, hogy az élelmiszer-ellenőrző hatóság több száz tonna kétes eredetű, rossz húst, köztük több import tételt vont ki a piacról, 620 millió forint rekordbírságot kiróva.) Így vélik ezt más, eladásra jelölt agrárintézményeknél is, ahol a kutatók, oktatók nem csak a saját kenyerüket, a futó programokat, hanem a felhalmozott tudást és a munkájukat megtestesítő genetikai kincset is féltik.
Raskó György ex-államtitkár úgy véli, a magánosított kutatóintézetek olcsóbban és gyorsabban dolgoznak, mint az államiak.
Bár a kormánydöntés érvényben van, a lobbik annyit elértek, hogy felülvizsgálják a privatizálandók listáját. Benedek Fülöp, a tárca közigazgatási államtitkára is megerősítette, hogy heteken belül változás várható, azért is, mert a kormányhatározat egyes rendelkezései ütköznek más döntésekkel. Így az egyeztetést folytatják. Dönteni kell abban is, hogy az állami génbankoknak – például a lipicai ménesnek, vagy a szőlészeti ültetvényeknek – az új tulajdonos, vagy más lesz a kezelője.
PÁRHUZAMOSSÁGOK. A rendszer azonban mindenképpen megérett a változásra, mert semmi sem indokolja, hogy állami tulajdonban legyenek olyan intézetek, amelyek a piacon is megélhetnek. Az akadémiai, az egyetemi, valamint a szaktárca fenntartásában lévő kutatóbázisok között túl sok a párhuzamos projekt. Raskó György volt agrárkutatós és ex-államtitkár meggyőződése, hogy a versenyszférában dolgozó intézmények hatékonyabbak. Élelmiszer-ipari cégek vezetőjeként Raskó szívesebben ad megbízást magánosított szak-kutatóintézeteknek, mert legalább olyan színvonalas munkát végeznek, mint az államiak, de olcsóbban és gyorsabban.
Lépni azért is kell, mert a konvergencia-program 30 százalék leépítést diktál az agrártárcának, s ez főleg a 24 agrárintézményt érinti. Gráf József szakminiszter már be is jelentette 8 ezer fő elbocsátását, és a gödöllői kisállat-tenyésztési, a tápiószelei botanikai kutatóintézet bezárását.
Karcsúsítás
Hat agrárszakképző és tanácsadó intézet bezárását, illetve átszervezését irányozza elő a jövő év elejétől érvénybe lépő intézményi reform. Továbbá privatizálnak 4 szőlészeti-borászati, 4 gyümölcstermesztési kutatóintézetet. Eladják az Országos Húsipari Kutatóintézetet. Összevonják az állategészségügyi, az élelmiszer-ellenőrző, a növényvédelmi, az erdészeti szolgálatot, a megyei FM hivatalokat és a Mezőgazdasági Minősítő Intézetet. Az eladásból becslések szerint mintegy 3 milliárd forint egyszeri bevételre számíthat az állam. Az intézményi működés 6–7 milliárd forintos éves költségéből a karcsúsítással akár 2–3 milliárdot is meg lehet spórolni.
