Egy-egy bundához „szükséges” állat:
18 róka
150 csincsilla
40 oposszum
12 kutya
36 perzsabárány
80 coboly
60 nyérc
20 vidra
400 mókus
8 fóka
30 nutria
Európában megbotránkozást kelt, de Kínában hagyományosan tenyésztenek kutyát és macskát étkezési célokra is, akárcsak disznót, marhát, csirkét – mondta el a FigyelőNetnek Pencz Levente, a Fauna Egyesület munkatársa. Az eljárás mégis megkérdőjelezhető: Kínában ugyanis semmiféle állatvédelmi előírás nincs, megesik, hogy az állatok még élnek, amikor megnyúzzák őket.
Becslések szerint évente mintegy kétmillió kutyát és macskát ölnek le a szőréért, ami percenként négy állatot jelent. Állatvédő szervezetek vizsgálatai kimutatták, hogy a kutya- és macskaszőrme „álnéven”, sokszor nem is létező állatra utalva jelenik meg a piacon: az ázsiai mosómedve és farkas valójában kutya, míg több különlegesnek hitt – sokszor nem is létező – vadmacskabunda egyszerű házi macskából készült.
Játékok
2001-ben olyan gyermekjátékokat találtak, ahol a „plüsskutya és plüsscica” szőrét valódi kutya- és macskaszőrből készítették. A kutyák bőréből cipőt és dobot is készítenek, szőrmebundához leginkább németjuhászokat használnak – egy ruhadarabhoz 12 állat bőrére van szükség -, a szőrméket elsősorban Franciaországban értékesítik, természetesen „álnéven” – tudtuk meg az állatvédő szervezetnél. Egy nemzetközi honlapon megdöbbentő fotók és videók mutatják be az állatokon elkövetett brutalitást, és fényt derítenek a macska- és kutyaszőrme „fedőneveire” (fantasy names) is – hívta fel a figyelmünket Pencz Levente. A napokban egy magyar nyelvű honlap is felvette a harcot a szőrmekereskedelem ellen, nyitólapján a figyelmeztetéssel: a nyugalom megzavarására alkalmas kép- és szöveganyag.
Uniós tilalom
Az EU-tagállamokban hivatalosan eddig sem exportáltak vagy importáltak kutya- és macskaszőrből készült termékeket, a brüsszeli bizottság szerint bizonyíték van arra, hogy műszőrnek titulálva vagy más címkékkel efféle termékek kerültek az uniós piacra, kiváltva a lakosság éles nemtetszését. Az Amerikai Egyesült Államokban már 2000-ben betiltották ezt a kereskedelmet. Brüsszel azt reméli, hogy a hivatalos tilalommal sikerül hatékonyan fellépni az elsősorban Kínából származó illegális szőrmekereskedelem ellen.
100 millió állat
Jelenleg mintegy évi 100 millió állatot ölnek le a prémjéért: szőrmefarmokon tenyésztik őket, sokszor olyan szűk ketrecekben, ahol megfordulni sincs helyük. Az ilyen körülmények között felnevelt állatok lábai szinte minden esetben eldeformálódnak, míg a vadon élő és befogott, majd ketrecbe zárt állatok pár nap alatt teljesen megőrülhetnek – olvasható a Fauna Egyesület honlapján. Az ilyen farmokon tartott állatok sokszor megőrülnek, van hogy megcsonkítják magukat, sokszor széttépik egymást. A csapdával befogott állatok szőrméje gyakran sérül; belőlük átlagosan háromszor annyi kell egy bundához.
A kivégzés
Nyúzás előtt az állatokat „kíméletesen” kivégzik: áramot vezetnek a végbelükbe, vagy gázkamrába zárják őket. A legolcsóbb megoldás, ha egy nagy dobozba zsúfolják össze őket, majd egy kamion kipufogócsövére kötik a ládát és addig járatják a motort, amíg az utolsó állat is el nem pusztul. A nyérceket megfojtják – nehogy sérüljön a szőrme – a csincsilláknak kitekerik a nyakát, vagy a nemi szervükbe vezetnek áramot.
A perzsabundához a kisbárányt még az anyja méhéből vágják ki, mert szüléskor a szőre kiegyenesedne. Van, hogy az állatokat vízbefojtják, de az állatvédő szervezetek által gyűjtött videókon olyan jelenetek is láthatók, amikor az állatok még élnek, amikor bőrüket lenyúzzák – áll a honlapon.
