Gazdaság

Járgányi erő

Új menedzsmentjével és importált technológiájával az orosz GAZ autógyár ismét pörög.

Története során a GAZ autógyár szinte mindent gyártott, a Ford A-modell klónjától a harckocsikon át a kommunista pártelitnek készülő limuzinokig. Az 1932-ben Henry Ford segítségével Gorkijban épített üzem (neve a Gorkovszkij Avtomobilnyij Zavod rövidítése) a szovjet korszakban szinte végig prosperált. A Szovjetunió 1991-es felbomlása után azonban meredeken visszaesett a kereslet a GAZ személy- és teherautói iránt. A gyár súlyos helyzetbe került, termelése drasztikusan csökkent, adóssága pedig egyre duzzadt.

NŐ AZ ÉTVÁGY. Ma viszont a GAZ ismét magára talált, élén a külföldiek vezette új menedzsmenttel. A Gorkijról Nyizsnij Novgorodra visszakeresztelt városban lévő üzemben a mutatós kék egyenruhába öltözött munkások büszkén beszélnek a japán eredetű gyártási eljárásokról. E gyár ma a legfontosabb része a GAZ-csoport néven működő, tucatnyinál több üzemet magában foglaló új holdingnak, amely a 2006-os évet várhatóan 4,4 milliárd dollárnak megfelelő árbevétellel és a tavalyinál 30 százalékkal nagyobb, 450 millió dollárnyi adózott nyereséggel zárja. Ráadásul az otthoni siker meghozta a cég étvágyát: Oroszország második legnagyobb, de a kisteherautók kategóriájában az élen álló autógyára immár külföldi piacokra is be akar törni, Nagy-Britanniától Indiáig.


Járgányi erő 1

A GAZ átalakulása esettanulmányként szolgálhat ahhoz, hogy egy elavult szovjet vállalat a modernizáció eredményeként miként képes megfelelni az új piaci igényeknek. A korábban az alkalmazottak tulajdonában lévő céget hat évvel ezelőtt vásárolta ki az alumíniumüzletben milliárdos oligarchává lett Oleg Deripaszka. Új menedzsmentet nevezett ki, megvált a nem központi érdekeltségektől s átvette a japán Toyota gyártási technikáit, amelyek segítségével a gyártósorok termelékenysége megháromszorozódott.

A GAZ nagyrészt annak köszönheti sikerét, hogy a megfelelő időben a megfelelő modellekkel állt elő. A gazdaság összeomlása idején, amikor kevés állami tulajdonú gyárnak és mezőgazdasági vállalatnak volt pénze nehézteherautók vásárlására, kihozta a Gazella kisteherautót, amely hamar népszerűvé is vált az üzletekbe és a piacokra szállító új orosz vállalkozók körében. A cég 1994 óta egymillió Gazellát adott el, s az értékesítés évi 20 százalékos ütemben nő. A 8 ezer dolláros modell nagy szerepet játszik abban, hogy a GAZ mára 53 százalékos részesedést mondhat magáénak a kisteherautók és furgonok oroszországi piacán.


Járgányi erő 2

A Gazella révén a cég 53 százalékot hasít ki az orosz kisteherautó- és furgonpiacból.

BRIT AKVIZÍCIÓ. Újabban pedig a vállalat a földrajzi terjeszkedést tűzte ki célul. Első külföldi befektetéseként júliusban felvásárolta – s ezzel megmentette a csődtől – a furgonokat gyártó brit LDV-t. Az ügylet részeként megszerezte az egy éve piacon lévő Maxus furgon jogait is; e modellt mind Nagy-Britanniában, mind Oroszországban gyártani kívánja. A birminghami székhelyű LDV egyszersmind a GAZ International nevű új részleg alapja is lesz, „az Oroszországon kívüli expanzió központja”, ahogyan Pjotr Zolotarjov, a GAZ igazgatóságának elnöke fogalmaz. A GAZ International élére nem kisebb név került, mint a korábban a Ford európai részlegét irányító Martin Leach, aki szerint az LDV-vel „a GAZ hozzájutott a modern technológiához, s egy olyan platformhoz, amely lehetővé teszi a globális növekedést”.

A technológia egy másik része a DaimlerChryslertől érkezik. Áprilisban a GAZ megvette a Chrysler egyik Michigan állambeli egységét, és vele együtt a jogot, hogy egy új modellt gyártson az amerikai cég Sebring szedánjának alapján. Az amerikai üzemet most lebontják, és a gyártósort áttelepítik Nyizsnyij Novgorodba. A Sebringre alapozott új autó az egykor népszerű Volgát fogja leváltani. A GAZ egyúttal azt tervezi, hogy 2013-ra a teljes értékesítésen belül a mostani 25-ről 50 százalékra növeli az export részarányát, főként Afrikát, Ázsiát és Latin-Amerikát célozva meg.

A globális verseny persze kemény kihívás a GAZ számára. A Nyizsnyij Novgorod-i üzem 50 ezres alkalmazotti létszáma még mindig túlságosan nagy. Leach mindenesetre optimista; szerinte a Gaz jó pozícióban van ahhoz, hogy utolérje az erősebb nemzetközi szereplők némelyikét.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik