Sok vagy kevés az orvos?

A forrás a Zöld könyv 17-18. oldala. „Az igazságtalanságok legfőbb oka az egészségügyi kapacitások torz területi elosztása” – mondja a Zöld könyv, s erre a 10 ezer lakosra jutó dolgozó orvosok számát hozza példának, mely a fővárosban 87,7, amihez képest vidéken csak 28,5, míg Közép-Dunántúlon ennél is kisebb, csupán 22,7.

A „dolgozó orvos” fogalmát a Magyar Orvosi Kamara Országos Orvos Nyilvántartása használja, amely 2004-ben 42,7 ezer orvost tartott nyilván, köztük 38,9 ezer volt a dolgozó orvos. Azonban a dolgozó orvos nem okvetlenül gyógyító, orvosi állásban tevékenykedő szakember. Ugyanis az orvosi állások száma 31,1 ezer (egy részük fél- vagy töredékállás). Tehát körülbelül 7,5 ezer kamarai tag nem orvosi állásban dolgozik, több mint felük Budapesten (példa rá Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter). Közülük minden harmadik elfoglalhatna orvosi állást – ha éppen akarna. (A tervezett orvosi állások száma ennyivel haladja meg a betöltöttekét.)

A Zöld könyv azt állítja, hogy „az egészségügy teljesítőképessége például azokban a régiókban a legalacsonyabb, ahol a legrosszabb az egészségügyi állapot” – majd zárójelben felsorolja Baranyát, Hajdú-Bihart, Nógrádot és Szabolcsot (ez utóbbi a Figyelő-cikkből kimaradt). Közülük Baranya és Hajdú-Bihar orvosellátottsága – Budapest és Csongrád után – a legjobb, magasan a vidéki átlag felett van (36,4 és 33,3), s ez nem is lehet meglepő, lévén mindegyik székhelyén orvosegyetem. Nógrád és Szabolcs értékei valóban alacsonyak (21,1 és 21,8), de nem a legalacsonyabbak: Jász-Nagykun-Szolnok és Fejér (19,0 és 20,9) értékei gyengébbek, de ezeknél is alacsonyabb Pest megye (17,1). Világos, hogy utóbbi értelmezhetetlen a főváros nélkül, akárcsak Nógrád, amely közelebb esik Budapesthez, mint Pest megye jelentős része.

Szabolcsban valóban kevés az orvos, amit jelez, hogy a betöltetlen orvosi állások száma meghaladja az országos átlagot, de Hevesben, Komárom-Esztergomban, Békésben és Borsodban még ennél is nagyobb az eltérés. S a gyógyító orvosokat talán mégsem „elosztják”. Demokráciában csak anyagi ösztönzéssel lehet a politikai céloknak megfelelő orvoslétszámot biztosítani.

Másrészt a Zöld könyv egy szót sem szól arról, hogy sok-e az orvos vagy kevés, de céloz arra, hogy inkább sok, mert „az ágazatban dolgozó alkalmazotti összlétszám érezhető csökkenését” tartja kívánatosnak. Ekkor viszont nem annyira az orvosok eloszlásával, mint feleslegükkel van baj.

A Zöld könyv készítésének és vitájának idején még nem voltak befejezettek azok a kistérségi szinten területi egyenlőtlenséget vizsgáló kutatások, melyek immár az OEP honlapján olvashatók (www.oep.hu). Ezek nem igazán támasztják alá a kormányzat sarkos megállapításait.
NÉMETH GYÖRGY


Fórum-tallózó
• Puskás Ferenc haláláról
A hét képe rovatunkban emlékeztünk meg (Figyelő, 2006/47. szám). Egy külföldön élő olvasónk így kommentálta a hírt weboldalunkon (www.fn.hu/hetilap):
Én Belgiumban élek, és Puskás Ferenc halála előtti napon beszéltem belga kollégáimnak arról, hogy a magyar foci egykor nagyon magas szinten állt. Az akkor sokáig veretlen angol csapatot is sikerült legyőznünk 6:3-ra, és ez a világraszóló győzelmet még dalban is megörökítették. Nagyon nehezen hitték el. Aztán másnap reggel egyik kollégám látta meg elsőnek a rossz hírt Puskás Ferencről, és kérdezte, hogy róla beszéltem-e előző nap. Nagyon megrázó volt. Hol állna a magyar foci most, ha nem a kommunizmus legsötétebb évei alatt van egy ilyen kaliberű focistánk és egy Aranycsapatunk?
Anna Merelbeke, Belgium