Tegnap az Országgyűlés leszavazta Szelényi Zsuzsanna, az Együtt képviselőjének határozati javaslatát, amely az Isztambuli Egyezmény előkészítését sürgette. Magyarország 2014 márciusában csatlakozott a nemzetközi megállapodáshoz, ez azonban tulajdonképpen csak egy szándéknyilatkozat volt. Az Egyezmény tavaly augusztusban lépett hatályba, nálunk azóta sem hirdették ki. Ezt a folyamatot gyorsította volna fel Szelényi.
Előterjesztése csak azt mondatta volna ki, hogy “az Országgyűlés kifejezi elkötelezettségét aziránt, hogy Magyarországon а családon belüil erőszakkal összefüggő esetek száma radikálisan csökkenjen . Az Országgyűlés kinyilvánítja, hogy elitéli az erőszak minden formáját, ezek közül is különösen azokat, amelyekben fizikai és érzelmi szempontból védtelen nők és gyermekek az áldozatok.”
Illetve azt javasolta, hogy a kormány a tettek mezejére lép, mivel “az Országgyűlés számára nincsen olyan ismert tény vagy körülmény, amely akadályozná, hogy Magyarország ratifikálja az Egyezményt, ezzel alávetve magát а családon belüli erőszak megfékezésére vonatkozó nemzetközi kötelezettségnek.“
Az Országgyűlés tehát nem az Isztambuli Egyezményt utasította el,nem tartotta szükségesnek, hogy haladjon és felgyorsujon az a folyamat, amely több százezer erőszaktól szenvedő nő és gyerek életén változtathatna. Szelényi Zsuzsanna elmondta: az egyezmény kihirdetését tulajdonképpen bármeddig elhúzhatják, élesítésének nincsen határideje.
A kormánypárt a Jobbikkal ellentétben nem indokolta meg, miért szavazta le Szelényi Zsuzsanna javaslatát. Az Együtt képviselője szerint a Fidesz döntése azt bizonyítja, hogy a kormány nem veszi komolyan annak a 300-400 ezer nőnek és a velük élő gyermekeknek a problémáját, akik kénytelenek a családon belüli erőszakkal viaskodni. “Csak a múlt héten két nő halt bele a bántalmazásba” – mondja Szelényi.
A pénz lehet a gond?
A politikus szerint a pénz nem lehet akadálya a komplex védelmi intézményrendszer kialakításának, hiszen “ebben az országban van pénz stadionokra is. A kérdés az: szán-e a kormány néhány milliárd forintot azokra, akiknek akár az életük múlhat ezen?”
A családon belüli erőszak akát konkrét életveszélyt és állandó, bénult rettegést jelenthet . “Nők százezrei élnek folyamatos félelemben úgy, hogy rettegnek segítséget kérni. A félelem a folyamat legfontosabb eleme és ha ezzel szembe is tudnak nézni az érintettek, gyakran nincs hová fordulni vagy nem hisznek nekik” – mondja Szelényi Zsuzsanna, aki példaként említi egy közelmúltbeli látogatását egy, az Ökumenikus Segélyszervezet fenntartásában álló titkos menedékházban. “Minden nő, akivel beszéltem arról számolt be, hogy évekig tartott, míg rászánták magukat a menekülésre. De az is hosszú hónapokba telik, míg az áldozat megtalálja, hogyan indulhat el. A bántalmazott nők többsége élete során semmilyen segítséget nem kap” – az Együtt társelnöke szerint komoly probléma, hogy nincsen országos kiterjedésű védő intézményrendszer, a meglévőlehetőségeket pedig az érintettek nem ismerik.
Fotó: Thinkstock
A szavazásról megkérdeztük a Fidesz Női Tagozatát, azonban cikkünk megjelenéséig nem kaptunk választ kérdéseinkre.
A Fidesz viszont közölte: az Isztambuli Egyezmény céljával a Fidesz-frakció egyetért, de ahhoz, hogy valóban csatlakozni tudjunk az egyezményhez, az országnak fel kell készülnie – tájékoztatta a Hír24-et a párt sajtóosztálya. “A tegnapi szavazáson nem az Isztambuli Egyezményre nyomtak nemet a képviselők, hanem arra, hogy az Országgyűlés feladatul szabja a Kormánynak azt, ami a 1029/2014. (II. 3.) Korm. határozatban már eleve szerepel, és ami alapján a Kormány folyamatosan dolgozik. Ahogy dolgozik a kihirdetés feltételeinek megteremtésén is, és várhatóan a tavaszi ciklusban megtárgyalja az erre vonatkozó előterjesztést.”
A kisebbik kormánypárt részéről Harrach Péter frakcióvezető nyilatkozott. Szerinte a KDNP az erőszak minden megnyilvánulását – különösen a nők és gyermekek elleni erőszakot – mélyen elítéli. “Ennek megfelelően az Isztambuli Egyezményben foglaltakkal egyetértünk. Ha az Egyezmény ratifikálás céljából a parlament elé kerül, meg fogjuk szavazni.”
Mindenhogyan sokba kerül a késlekedés
Az idő viszont telik. Az Oxfordi Egyetem és a Stanford Egyetem kutatóinak tavalyi közös tanulmánya szerint a családon belüli erőszak világszerte 8 ezer milliárd dolláros gazdasági kárt okoz és többen – elsősorban nők és gyermekek – vesztik életüket családi konfliktusban, mint háborúban. Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége (FRA) tavaly tette közzé felmérésének eredményeit a nők elleni erőszak témakörében. Eszerint a nők 33 százaléka tapasztalt fizikai vagy szexuális erőszakot 15 éves kora óta: ez uniós szinten 62 millió nőt jelent.
Magyarországon a családon belüli erőszak hetente legalább egy nő életét követeli.
Wirth Judit és Pap Enikő tájékoztatása szerint a kezeletlenül maradó és eszkalálódó (minden egyes esetben folyamatosan erősödő) családon belüli erőszak-ügyek többe kerülnek, mint a korai beavatkozás és megelőzés. Az Európa Tanács 2006-os adatai szerint egy 10 milliós országnak családon belüli erőszakkal kapcsolatos igazságügyi, egészségügyi ellátási, munkerőkiesési és egyéb költségei mintegy évi 400 millió eurót tesznek ki, és minél későbbi a beavatkozás, annál többe kerül. Tik-tak.
