A kormány július végéig szeretné olyan formába önteni a II. Nemzeti Fejlesztési Tervet, hogy azt követően kéthónapos társadalmi vitára bocsáthassa, majd szeptember végén, október elején benyújthassa az Európai Bizottságnak – mondta. A kormánybiztos kiemelte: a gazdasági növekedés és a foglalkoztatás szorosan összefüggő kérdés. Magyarország számára azért is fontos a foglalkoztatás, a foglalkoztathatóság bővítése, mert az Európai Unió átlagához képest az ország foglalkoztatási rátája igen alacsony.
A foglalkoztatottság növeléséhez meg kell oldani a részproblémákat
Bajnai Gordon elmondta: a foglalkoztatottság növelése érdekében át kell tekinteni olyan részterületek problémáit, mint a rokkantnyugdíjaztatás, a munkaerő-mozgás, a romák képzése és integrálása, a szakképzés helyzete, a felsőoktatás struktúrája és a magyar munkaerő egészségügyi állapota.
A kormánybiztos rámutatott: a magyarországi mintegy 800 ezer rokkantnyugdíjas egy része azért „menekült” ebbe a nyugdíjaztatási formába, hogy elkerülje a nyugdíjkorhatár előtti munkanélküliséget. A felsőfokú képzés struktúráját a munkaerőpiaci igényeknek megfelelően át kell alakítani, és ezzel párhuzamosan növelni kell a szakképzett munkaerő, a jó értelemben vett szakmunkások körét – mondta.
Ellentétes fejlődési tendencia
A kormánybiztos szerint miközben Magyarország az utóbbi időben egyre inkább felzárkózik az európai uniós egy főre vetített GDP-átlaghoz, ugyanakkor az ország egyes térségei, régiói között ellentétes fejlődési tendencia tapasztalható. Például az országon belül a dél-alföldi régió fejlődése elmarad és ezáltal leszakad a magyar átlagtól, de a fejlett régiókon belül is található kevésbé fejlődő kistérség.
1000 milliárd fejlesztési forrás
Bajnai Gordon elmondta: a 2004-2006. évi I. Nemzeti Fejlesztési Tervben rendelkezésre álló 670 milliárd forintból eddig több mint 200 milliárd forintot kifizettek a projektgazdáknak, és az Európai Unió adatai alapján ezzel Magyarország az újonnan csatlakozott országok között Észtország és Szlovénia mögött a harmadik helyen áll a kifizetések aránya tekintetében.
A kormánybiztos ismertette: a következő uniós költségvetési periódus alatt évente a magyar önrésszel együtt 1000 milliárd forint fejlesztési forrás áll az ország rendelkezésére, és ez átlátható, hatékonyabban működő, egyszerűbb szervezeti struktúrát követel meg az irányítás, felhasználás tekintetében. Ennek megfelelően jött létre ez év július elsejével a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség a korábbi Nemzeti Fejlesztési Hivatal és az operatív programok irányító hatóságainak egyesítésével.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
