Fideszes és KDNP-s képviselők indítványaként került az Országgyűlés elé pénteken az a törvényjavaslat, amelynek elfogadásával az Országgyűlés közkegyelmet adna azoknak, akik ellen az LMP által meghirdetett tavaly december 23-i, az Országház épülete körüli demonstrációban való részvételük miatt büntetőeljárás indult.
Az előterjesztők a javaslat indoklásában azt írják: az Országgyűlés méltányosnak tartja, hogy az egyes sarkalatos törvények elfogadása ellen maguk leláncolásával demonstráló, és emiatt büntetőeljárás hatálya alá került emberekkel szemben közkegyelmet gyakoroljon a törvényhozás. Az alaptörvény elfogadását ugyanis olyan kiemelkedő történelmi eseménynek tekinti a Ház, amely indokolja “az alaptörvényből fakadó jogosultságok gyakorlása ellen” még a személyi szabadság megsértése bűntettével, vagy szabálysértés elkövetésével tüntető személyekkel szemben is e méltányosságot – olvasható a javaslat indoklásában.
Giró-Szász András kormányszóvivő január 5-én jelentette be, a kormány azt tartja méltányosnak, hogy akik részt vettek az Országház körüli akciókban, és büntetőeljárás indult ellenük, részesüljenek közkegyelemben, ezért ezt kezdeményezik az Országgyűlésnél. A kormány álláspontja, hogy a demokratikus jogállam működésének és megőrzésének alapja, hogy a szólásszabadság és a politikai véleménynyilvánítás jogával mindenki élhessen – mondta akkor a szóvivő. A kabinet kezdeményezését a december 23-i megmozdulást szervező LMP, valamint az ahhoz később csatlakozó Demokratikus Koalíció (DK) és MSZP is visszautasította.
December 23-án reggel az LMP által meghirdetett tüntetésen néhány tucat aktivista a Parlament déli, illetve északi kapuja mellett sorakozott fel, tiltakozva az aznap szavazásra váró jogszabályok, elsősorban a gazdasági stabilitási és a választójogi törvény ellen. Később a hozzájuk csatlakozó LMP-s képviselőkkel együtt leláncolták magukat az autóbejáratoknál. A rendőrök hidegvágóval vágták el a láncot, majd kisebb dulakodás alakult ki, mikor félretolták az aktivistákat a kaputól.
Ezt követően felszólították a résztvevőket a terület elhagyására, majd több LMP-s képviselőt, valamint a Demokratikus Koalíció több tagját – köztük Gyurcsány Ferenc volt kormányfőt, Vadai Ágnest és Molnár Csabát – elvitték a helyszínről. Több szocialista politikust, így Mesterházy Attila pártelnököt és Lendvai Ildikót is előállították, miután az MSZP-frakció több tagja megpróbálta megakadályozni a tüntetők elszállítását.
A képviselőket és az aktivistákat a Gyorskocsi utcai fogdába szállították, ahonnan sorban engedték el őket, miután felvették az adataikat. A rendőrség összesen 43 embert – köztük 15 országgyűlési képviselőt – állított elő személyi szabadság megsértése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt.
Utoljára 1991-ben, a taxisblokáddal összefüggésben, az akkori államfő, Göncz Árpád előterjesztésére gyakorolt közkegyelmet az Országgyűlés. Az alaptörvény az Országgyűlés feladataira és hatáskörére vonatkozó kitételek között rögzíti, hogy a parlament közkegyelmet gyakorolhat. Ezt törvényjavaslat elfogadásával teheti meg a Ház.
Az LMP nem kér a közkegyelemből, mert úgy látja, a párt politikusai és aktivistái nem követtek el bűncselekményt, amikor tavaly december 23-án a Parlament bejárataihoz láncolták magukat – kommentálta az MTI-nek Szabó Tímea képviselő a Fidesz-KDNP kezdeményezését.
Az Országgyűlés Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottságának LMP-s alelnöke viszont azt a meggyőződésüket hangoztatta, hogy sem politikusaik sem aktivistáik nem követtek el bűncselekményt a 2011. december 23-i akció során. Véleménye szerint ebben az ügyben abszurd a személyi szabadság korlátozásáról beszélni, ezért úgy gondolja, hogy az eljárást bűncselekmény hiányában kellene megszüntetni. “A közkegyelem, mint eszköz csak nagyon kivételes esetekben alkalmazható a büntetőjogban, ez pedig nem az az eset” – értékelte.
Szabó Tímea szerint a büntetőeljárás “politikai megrendelésre indult, lukra futott és most a kormány egy amnesztiával igyekszik elkenni” az ügyet. Egyúttal hangsúlyozta, hogy nem értenek egyet a javaslattal, de a közkegyelemről jogilag nem lehet lemondani.
A képviselő nem tartja véletlennek, hogy a javaslat általános vitáját – a napirendi javaslat szerint – kedden az utolsó napirendi pontként, várhatóan késő este folytatják majd le. “A kormány egyértelműen megpróbálja elzárni a nyilvánosságot ettől a vitától” – mondta a képviselő, aki hozzátette, kezdeményezni fogják, hogy a javaslatot korábbi időpontban tárgyalják.
