Néhány esztendeje az emberek a noteszgépekre mint hordozható szövegszerkesztőre, táblázatkezelőre, esetleg mint a szállodaszobában kikandikáló dróthoz csatlakoztatható vészinternetgépre tekintettek. Aki villámgyors internetet, képszerkesztési képességet, filmlejátszást vagy éppen komolyabb játékprogramot szeretett volna, az asztalhoz ült, és hosszú évekig egy hatalmas fehér dobozt kerülgetett a dolgozószobában.
A kiélezett versenyt folytató gyártók számára világossá vált: ha újabb hordozható gépcsaládokat kívánnak sikerrel piacra vinni, akkor nyújtani is kell „némi” többletet. Ez olyannyira jól sikerült, hogy a hajdani, szükségmegoldásnak tekintett „laptopimázs” már a múlté. Miközben a középkategóriás gépek is egyre jobbak, a piac felső és alsó szegmense kettévált. Megszülettek a főleg szöveg- és táblázatgyártásra, valamint drót nélküli netezésre szánt, apró gépek, a netbookok (lásd cikkünket a 24. oldalon); a helyüket kereső „egyszeri” notebookok mellett pedig megjelent a „nehézfegyverzet”.
MEGANOTEBOOKOK
Ez utóbbi gépcsalád az asztali gépek csúcsteljesítményét nyújtja. Ezeket „desktop replacement”, azaz „asztali gépet helyettesítő” titulussal illetik. E notebookok három csoportot céloznak: a megszállott játékosokat, a legigényesebb üzletembereket/grafikai tervezőket, illetve a filmek szerelmeseit. Ezek alapján a gyártók nagygépei között is van, amelyik játékra kihegyezett grafikuskártyával és egyéb kiegészítőkkel készül, és van, amelyik a multimédiában erős, például hatalmas, teljes nagyfelbontású (full HD) képernyővel és HD-képlemezek lejátszására alkalmas Blu-ray meghajtóval kelleti magát.
Az efféle óriások, a csúcskategóriás laptopok immár a legtöbb asztali társukat könnyedén lepipájlák. Képernyőjük felbontása és minősége utolérte az asztali monitorokét, sőt a prémiumkategóriában a 17–19 colos, hatalmas notebookképernyők sem ritkák. Persze e nagyvadakhoz inkább gurulós bőrönd vagy kisportolt tulajdonos kell, lévén 3–4 kiló a súlyuk.
CSEMEGÉK NEGYEDMILLIÓTÓL
Az Asusról például kevesen tudják, hogy nem csupán a szép Lamborghini hordozható gépeket, hanem valódi erőműveket is kínál. Az Asus M70 típusjelű notebooksorozat például két 500 gigabájtos merevlemezzel is szerelhető, így bárki irigy vagy elismerő szavakat zsebelhet be a haveroktól. Az efféle „tankokba” ráadásul az Intel vadonatúj és bivalyerős Core 2 processzorait is belepakolják. Az említett Blu-ray lejátszó (és egyben DVD-író) mellé pedig teljes HD-felbontású, WUXGA, azaz 1920×1200 képpont megjelenítésére is alkalmas, széles képernyő jár, méghozzá 17 colos, azaz 43 centis képátlóval. Az elszánt játékosok pedig a hasonló adottságú G70 és G71-es típusból szemezgethetnek.
Nem csak kakaóbiztos
Terepen, építkezésen, egy expedíción a Himaláján, tengert átszelő vitorlás hajón vagy éppen egy babazsúr közepén a hordozható számítógépek olyan veszélyeknek és behatásoknak vannak kitéve, amelyekkel hagyományos köntösben nem tudnak megbirkózni. A csapadék, a por, a homok, a kisebb „koccanások” is végzetesek lehetnek az irodai, íróasztali vagy legfeljebb „reptéri” használatra tervezett, átlagos noteszgépek számára. Az extrém körülményekre tervezett gépcsaládok választéka azonban jóval szerényebb, és a minőségnek meg is kérik az árát a gyártók. Igaz, aki már kényszerült a macskája által levert, vagy a légikisasszony által nyakon öntött laptopját újra cserélni vagy adatmentésre áldozni, az bátrabban teszi le voksát egy „durabilis” készülékre. A kategória gépeinek marcona külseje sokszor már kívülről is árulkodik a speciális felhasználási célról, a hadiipart idéző keresztirányú erősítések, a felhasznált üvegszálas, szénszálas vagy magnéziumban dús anyagok látványa és érzete magabiztosságot nyújt a szerkezet tulajdonosának. Egyes típusokban belül is speciális megoldások biztosítják a tartósságot: vízelvezető csatornák, billentyűzet alatti hártyák, áramfelvételt optimalizáló megoldások – vagy éppen a rázkódást tompító gumiágyak a merevlemez körül.
A leginkább talán vörös, Ferrari-szériás kézi gépeiről ismert Acer szintén élen jár a nagy teljesítményű hordozható PC-k piacán. A 8-assal számozott, multimédiás Aspire gépek csúcsa, a 8930-as 18,4 colos, azaz közel 47 centis óriási képernyővel érkezik, amely szintén teljes HD-felbontást kínál. Persze a 4 gigabájt RAM mellé a legerősebb konfigurációban két 320 gigás háttértár is dukál. Ráadásul az alapár ezúttal is a megfizethető, az 1000 eurós kategóriába esik.
A bőség zavara azonban még csak most következik, az említett cégeken kívül további tucatnyi ismertebb gyártó forgalmaz hordozható nagyágyúkat (többségüket lásd a táblázatban). Itt van mindjárt a legismertebb márka, az Apple. A MacBook Pro modellek persze sosem számítottak filléres kütyüknek: a 300 ezer forintos magasság helyett a nagyobb, 17 colos képernyővel szerelt MacBook modellek inkább a félmillió feletti ársávba esnek. Persze a kivilágított billentyűzet, a multimédiás alkalmazásokhoz mellékelt távirányító, a könnyű súly és főként a márkanév kínálta különlegesség sokaknak megéri ezt a többletet. Igaz, például a beépített kártyaolvasó helyett csak külső olvasót csatlakoztathatunk. Ebben a kategóriában a legjobbak között jegyzik a Dell Studio vagy a Sony Vaio gépeit is. A játékosoknak és a videószerkesztéssel dolgozóknak azonban inkább a Dell XPS-sorozata lehet jó választás. A Sony Vaio sorozatának legnagyobb, multimédiára kihegyezett modelljei az FW típusjel alatt találhatók meg. Bár pár évvel ezelőtt a hasonló gépeknél jóval drágábbak voltak a Sonyk, mára más márkás gépekhez hasonló, sőt néha alacsonyabb árszinten lehet válogatni a Sony nagygépei között is, amelyek 16,4 colos képernyővel és Blu-ray meghajtókkal keresik a filmbarátok kegyeit.
Természetesen a táblázatban szereplő többi gyártó gépeinek sem kell szégyenkeznie specifikációk terén. A nagyobb képernyőjű modellek közül mozizásra, képszerkesztésre mindegyik kiváló alternatívát nyújt. A választáskor érdemes azonban odafigyelni az akkumulátorok üzemidejére és a gépek súlyára, hiszen ezek kiemelten fontosak egy hordozható gépnél. Az árak és a tulajdonságok összehasonlítására pedig kiváló lehetőséget nyújtanak az olyan internetes oldalak, mint például a kirakat.hu.
