S&P vélemény
Erre a programra szükség van, ha nem indulna el a kiigazítás, az kétségtelenül negatívan érintené Magyarország hitelminősítését – mondta el a Moritz Kraemer az S&P szuverén minősítésekért felelős vezérigazgatója az ATV Friderikusz most című műsorában. Kraemer az interjúban a Fidesz által javasolt adóterhek mérséklésére vonatkozó kérdésre válaszolva elmondta, hogy 10 százalék körüli GDP arányos hiány mellett nem lát fiskális helyet az adócsökkentésre.
A bérköltségek adóterhének csökkentése nem növelte a foglalkoztatottságot (Forrás: MeH)
Annak ellenére, hogy a megszorításokkal kapcsolatban nyilatkozó elemzők és szakemberek nagy része egyetért abban, hogy a jelenlegi helyzetre nincs más alternatíva, és adócsökkentésre egyelőre nem látnak lehetőséget, a Fidesz részéről többször elhangzik az az érv, miszerint az országot adó- és járulékcsökkentésekkel ki lehetne hozni jelenlegi nehéz gazdasági helyzetből.
Varga Mihály, a Fidesz alelnökének különböző médiaorgánumoknak adott nyilatkozataiban azonban felhívta a figyelmet, hogy az adó- és járulékcsökkentéseknél jóval többről szólt az a program és az abban szereplő javaslatok esetében természetesen figyelembe kell venni az elmúlt hónapokban megváltozott makrokörnyezetet is.
Példák
A Fidesz-elképzelések sikrének alátámasztására Hollandia, Írország és Dánia példáját említik előszeretettel a legnagyobb ellenzéki párt politikusai.
Hollandiában a ’70-es években folyamatos gazdasági lassulás következett be növekvő munkanélküliséggel. 1982-től kezdődött el a kilábalás és a gazdaságot a 80-as évek végére pozitív tartományba hozta. A kilábalás nélkülözhetetlen eleme volt egy társadalmi megállapodás: részidős foglalkoztatást vezettek be tömeges méretekben, de a megállapodásban a munkaadók vállalták, hogy a részidős foglalkoztatottak után is teljes egészében befizetik a közterheket.
Írországban 1987-ben 17,5 százalék volt a munkanélküliség aránya. Ezt négy lépésben – fiskális kiigazítással, béremelés korlátozásával, aktív munkaerőpiaci politikával, munkanélküli segély mérséklésével – csökkentették. Ezzel 1988–90 között egy társadalmi megállapodás keretében mindegyik fél vállalta, hogy 2,5 százaléknál magasabb jövedelemnövekedés nem történik. Ezen túl a vállalati és a személyi jövedelemadókat is jelentősen le tudták szállítani.
Dániában 1993-tól indult el egy gazdaságpolitikai átalakítás. A munkanélküliség 1993-ban 11 százalékos volt, az államháztartás hiánya 4 százalékos, 0 százalékos gazdasági növekedéssel. Itt munkaerő-piaci reformmal, az adózók bázisának szélesítésével együtt járó adócsökkentéssel, és egy fiskális kiigazítással lettek úrrá a helyzeten.
A magyar helyzetre nem alkalmazható
Az kecsegtetően hangzik, hogy adócsökkentéssel lehet ösztönözni a vállalkozásokat és ezzel a gazdaság fejlődését is elő lehet segíteni. A fent említett országokban ez sikerült is, ám azok illetve Magyarország jelenlegi helyzete nem hasonlítható össze. Minden gazdaságnak más a sajátossága – hangsúlyozta a FigyelőNetnek Simai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutatóintézetének kutató professzora.
A magyar gazdaság egyik sajátossága, hogy a magyar vállalatok döntő része nemzetközi vállalatok hálózatának részei, amelyek elsősorban exportra és nem a magyar piacra termelnek. Emiatt nincs semmi bizonyíték arra, hogy a reálgazdaság bármilyen hazai ösztönzésre reagálna.
Simai ugyanakkor a fekete- és szürkegazdaság mértékére is felhívta a figyelmet, amelyet szintén olyan magyar sajátosságként említett meg, ami a példákban említett országokban nem volt jellemző. Nálunk ugyanis a munkaerő 25-30 százaléka kívül van az adórendszeren.
Nincs játéktér
Simai szerint nekünk itt nincs játékterünk: nálunk a piaci szféra működése a nagy társaságok döntésein múlik. A kisebb vállalkozások esetében pedig az is valószínűsíthető, hogy új munkaerőt – adócsökkentéstől függetlenül – csak akkor alkalmaznának, ha lenne keresletük.
A kutató professzor úgy véli, az adócsökkentéssel történő ösztönzésről csak annak fényében lehetne kijelenteni bármit is, ha annak hatását komoly gazdasági-szociológai kutatások alátámasztanák, ilyen kutatások azonban Magyarországon nem készülnek, nem úgy mint Írországban és Hollandiában, ahol a gazdasági változások hatását folyamatosan figyelik.
Írország és Hollandia esetében a gazdasági fellendülés egybevágott egy komoly nemzetközi – nevezetesen az amerikai – piaci fellendüléssel, melynek következtében jelentős külföldi tőke áramlott az országba, amely ott is realizálódott – emelte ki Simai. Magyarország esetében szintén magas a külföldi tőke beáramlása, de annak csak kis hányada realzálódik itthon – és ez szintén egy lényeges különbség – mutatott rá a professzor.
Kulcsszó: paktum
Mindezeken túl volt még egy el nem hanyagolható tényező, ami miatt a nagy gazdasági áttörést sikerült megvalósítaniuk az említett országoknak: a munkaadók, munkavállalók és a kormány részéről született egy paktum, amelyhez tartották is magukat. Nálunk ez hiányzik. Simai véleménye szerint ezek a megállapodások alapvető tényezői voltak a sikernek.
