Megfelelő restrukturálási munkával elkerülhető lett volna, hogy az Európai Bizottság januári határozata szerint vissza kelljen fizetni a Malévnak nyújtott körülbelül 70-100 milliárd forintnyi jogosulatlan állami támogatást – tudatta Oszkó Péter, a Bajnai-kormány pénzügyminisztere a Hír24-gyel.
Oszkó szerint ők nem hibáztak
Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos a témában tartott szerdai sajtótájékoztatóján többi közt azt mondta: a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány a Malév eladásakor és visszavásárlásakor szándékosan szegte meg azokat az uniós elveket, amelyek a nehéz helyzetben lévő állami vállalatoknak nyújtott támogatások körét határozzák meg. Szerinte, a pénzügyminiszteri posztot a visszaállamosítás idején betöltő, Oszkó Péternek is ismernie kellett ezt a jogforrást.
A volt pénzügyminiszter lapunkak a vádra írásban reagált. Azt felelte, hogy a visszaállamosításkor a Malév lényegében úgy kapott tőkeemelést, hogy abból rögtön a fennálló adótartozásait fizette meg. Ennek fejében szerzett az állam 95 százalékos tulajdoni részesedést a társaságban. A kérdésben folyamatos egyeztetés zajlott a brüsszeli szakértőkkel. Ebből arra lehetett következtetni, hogy amennyiben a visszaállamosítás után a Malév érdemi átstrukturálása is megtörténik, és nem fog további támogatásra szorulni, az ekkor végrehajtott tőkeemelés olyan restrukturálási támogatásnak tekinthető, amely kivételt képez a tiltott állami támogatások alól.
Ehelyett – folytatta Oszkó – az Orbán-kormány olyan feltétel nélküli támogatásokkal tartotta életben a társaságot, amelyekkel kapcsolatban az uniós határozat már valóban megállapította, hogy tiltott állami finanszírozásnak minősülnek, sőt, a döntés lényegében ezt a gyakorlatot kívánta leállítani – mutatott rá a volt pénzügyminiszter.
Megjegyezte, hogy a Malév visszaállamosítását és életben tartását célzó támogatások kizárólag az uniós versenyjogi szabályok értelmében tiltottak, amelyeket számos esetben – nemzetgazdasági érdekből, lényegében a hazai gazdaság védelmezése céljából – a tagállamok rendre megszegnek.
fotó: MTI / Soós Lajos
Az oroszok vétójoga
Az elszámoltatási kormánybiztos szerdai sajtótájékoztatóján közölte azt is, hogy a Malév kényszerpályára került a privatizálással, majd a visszaállamosítással. Mint az utóbbiról kifejtette: az orosz bank nem akarta tovább finanszírozni a légitársaság működését, ezért kellett 2010-ben a magyar államnak visszavásárolnia a Malév-részvények 95 százalékát, ám 5 százalék az orosz banknál maradt. Ez az 5 százalék pedig „lényegében többségi döntést eredményezett a kisebbségi tulajdonosnak”, aki minden döntést meg tudott akadályozni. Így a visszaállamosítási szerződés még nehezebb helyzetbe hozta a Malévot – hangsúlyozta Budai Gyula.
Oszkó Péter meglátása szerint ez teljes tévedés, mert a Malév visszaállamosítása lényegében „megmentette a céget a 2009-es összeomlástól”. Az egykori tárcavezető közölte: csak olyan követeléseket használt fel az állam, amelyek megtérülésére egyébként semmi esély nem lett volna, így lényegében valós értékkel nem bíró követelésekért szerzett 95 százalékot.
Az oroszok „döntési helyzetéről” Oszkó levelében azt írta: a követeléseket, miszerint a kisebbségi tulajdonos mintegy 100 millió eurós hitelére kapjon állami garanciát, a kormány visszautasította. Ezért végül mint hitelező kért a jelentős kintlevőségre további biztosítékokat. Az orosz tulajdonosnak tehát nem mint 5 százalékos kisebbségi részvényesnek lettek speciális jogai, hanem a 100 millió eurós hiteléhez kapcsolódóan szerzett biztosítékokat – tette hozzá, példaként említve az eszközök megterhelésével vagy értékesítésével kapcsolatos vétójogokat. Ilyeneket minden hitelező bank – normális piaci feltételek mellett is – kért és kapott volna – mutatott rá.
Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt
Új befektető, új Malév?
Oszkó úgy véli, mindez nem lehetett akadálya új befektetők bevonásának, amely Budai Gyula szerint jelenleg nem tud megvalósulni. Érdeklődők már a Bajnai-kormány időszaka alatt is előfordultak, akiket leginkább a Fidesz elzárkózó magatartása riasztott el már akkor is – írta.
A volt pénzügyminiszter szerint arra korábban és most is volt lehetőség, hogy az állam mindenféle korábbi vállalásokra való tekintet nélkül elindítson egy új légitársaságot Malév név alatt, mert ezeket a jogokat az állam mindig is megtartotta magának. Ezt eredetileg sem privatizálta és a visszaállamosítás után is külön társaságban tartotta, amely 100 százalékos tulajdonában volt – hangsúlyozta.
A befektetői tárgyalások – Oszkó tudomása szerint – mindig arról szóltak, hogy ezekkel a jogokkal és külső befektetőkkel, az állam egy új Malévot indíthasson. Az, hogy ez kudarcba fulladt, kizárólag a jelenlegi kormány felelőssége, mert azt semmilyen módon nem akadályozta a visszaállamosítás, sőt, lényegében az tette lehetővé – szögezte le az egykori tárcavezető.
„Határozott véleményem szerint nem történik más, mint hogy a kormány ügyetlen próbálkozásai a Malév megmentésére és új befektető bevonására kudarcba fulladtak, és mondvacsinált indokokkal megint az elődeire próbálja a felelősséget hárítani” – összegezte Oszkó Péter.
