Megkezdődött a gázforgalmazási irányok átállítása is. A korábbi tájékoztatások szerint január 6. óta a belföldi felhasználás döntő hányadát fedező mennyiséget a magyarországi föld alatti gáztárolókból vették, illetve veszik ki, valamint nyugati irányú importból érkezett, ezért kell átállítani a gázforgalmazási irányokat.
Kutas István, az E.ON Földgáz Trade Zrt. szóvivője közölte, hogy már kedden 10 millió köbméter földgáz érkezik Ukrajnából Magyarországra, ha nincs technikai-műszaki akadálya. Erről a Gazprom értesítette magyarországi partnerét, az E.ON Földgáz Trade Zrt.-t – tette hozzá Kutas István.
A szóvivő elmondta azt is, hogy a Gazprom az ausztriai Baumgarten felől további kétmillió köbméter földgázt juttat kedden Magyarországra.
Magyarország először január 5-én kapott a szerződésben rögzített 38 millió köbméter helyett 30 millió köbméter orosz gázt Ukrajna felől, majd január 6-án teljesen leállt a szállítás. Azt követően a belföldi felhasználás döntő hányadát, napi 58-59 millió, később – a kedvezőbb időjárás miatt – napi 50 millió köbméter alatti mennyiséget a földalatti gáztárolókból biztosították és biztosítják.
Jól vizsgáztunk
Magyarország jól vizsgázott, jól kezelte a gázellátásban beállt, közel 3 hétig tartó krízishelyzetet – nyilatkozta Molnár Csaba közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter.
A miniszter közölte: kedden hozzávetőleg 10-11 millió köbméter gáz érkezésére számíthat Magyarország Ukrajna felől, szerdától pedig várhatóan napi 30-34 millió köbméter, vagyis a szerződéses mennyiség érkezik majd az országba.
Működő vezeték kell
Egy valóban működő gázvezetékre van szükség Magyarország és Szlovákia között – mondta Göncz Kinga külügyminiszter. A diplomáciai vezető arról is beszélt, hogy tartósnak ígérkezik az ukrán-orosz gázmegállapodás, de még lehetnek problémák.
Tartósnak tűnő megállapodás született Ukrajna és Oroszország között, ez azonban nem jelenti azt, hogy soha többé nem kell szembenézni hasonló problémákkal – hangsúlyozta Göncz Kinga.
A jövőben további gáztározókra lesz szükség Magyarországon, valamint össze kell kötni a régió gázhálózatait és meg kell építeni egy észak-déli vezetéket. A kelet- és délkelet-európai térségben lévő államoknak ugyanis szolidárisaknak kell egymással lenniük energiakérdésekben – emelte ki a magyar diplomácia vezetője.
Gázt ajánlottunk Szlovákiának
„Gondolkoznunk kell egy Szlovákiát és Magyarországot összekötő, valóban működőképes és megfelelő kapacitású vezeték kiépítéséről” – mondta a külügyminiszter.
A miniszter a gázkrízissel kapcsolatban arról is beszélt: habár volt egy politikai visszajelzés a szlovák oldalról, hogy szívesen fogadják a magyar áram- és gázfelajánlást és a szakmai tárgyalások is elkezdődtek, a szállítások végül nem indultak meg az északi szomszédhoz. Az volt a kérdés, hogy a szlovákok tudják-e egyáltalán fogadni a felajánlott gázt. A magyar fél ugyanis nem tudta, hogy szlovák oldalon lehet-e használni a régóta üzemen kívül lévő vezetéket – tette hozzá.
Magyarország azonban Szerbiának, Bosznia és Hercegovinának, valamint Horvátországnak is szállított gázt – mutatott rá.
A mostani krízis azt mutatta, hogy habár továbbra is Ukrajna marad a fő tranzitország, de alternatív útvonalakra, így az Északi és a Déli Áramlatra és a Nabuccóra is szükség van.
Épp ezért a január 27-i Nabucco-csúcs célja összehozni az érintett szereplőket annak érdekében, hogy felgyorsuljon a projekt megvalósítása – mondta Göncz Kinga.
Az orosz gáz kedden hajnalban, közép-európai idő szerint 2 órakor indult meg Európa felé. A gázszállítás azután indult újra, hogy Julija Timosenko ukrán miniszterelnök és Vlagyimir Putyin orosz kormányfő jelenlétében hétfőn Moszkvában a Gazprom és a Naftogaz ukrán gázimportőr vállalat vezetői aláírták az ukrajnai orosz gázszállításokat rögzítő szerződést.
Barroso: le kell vonni a következtetéseket
Az orosz fél újra megnyitotta a gázcsapot, az ukránok pedig lehetővé teszik a továbbítást – erősítette meg kedden Brüsszelben José Manuel Barroso – hozzátéve, hogy az Európai Uniónak tanulságokat kell levonnia a gázvitából.
Az Európai Bizottság elnöke újságírók előtt emlékeztetett arra, hogy a brüsszeli bizottság erőteljes nyomást fejtett ki az orosz és az ukrán félre a közvetlen és érdemi, kétoldalú, magas szintű tárgyalások és a rendezés érdekében. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy súlyos csalódást jelentett számára a válság alatt a két kormány magatartása. Mint mondta, eddigi politikai pályafutása során még soha nem tapasztalta, hogy ennyire szisztematikusan hagytak volna a felek figyelmen kívül létrejött megállapodásokat.
„Bejelentették, hogy megállapodtak, majd kiderült, hogy nem cselekednek ennek megfelelően. Újra és újra. Ezt nem fogom elfelejteni” – fogalmazott, teljességgel elfogadhatatlannak nevezve azt, hogy az európai gázfogyasztók az orosz-ukrán elszámolási vita túszává váltak.
Barroso a jogi igényekkel fellépő vállalatok támogatását helyezte kilátásba, valamint szorgalmazta az európai energiabiztonság érdekében szükséges intézkedések megtételét, köztük a felhasznált energiafajták, az energiabeszerzési források és a szállítási útvonalak diverzifikálását.
