A tudósításhoz mellékelt kommentárjában a Die Welt külön is foglalkozott Magyarországgal. A konzervatív újság szerint a tagállamok abban legalábbis egyetértettek, hogy az unió több mint fél évszázados fennállása óta a legnagyobb gazdasági válsággal néz szembe.
Akármennyire is fájdalmas, a válság döntést és ezzel együtt esélyt is jelent az újrakezdésre – fogalmazott a lap, úgy vélekedve: a magyarok bizonyítják, hogy ezt az esélyt miként lehet eljátszani. Még mielőtt az állam- és kormányfők diszkréten fontolóra vehették volna, miként egyesíthetik erőiket a mélyrepülés ellen, Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök „maximális követelésekkel” állt elő. A kormányfő szerint egy 190 milliárd euróig terjedő „szolidaritási alappal” kellene megakadályozni azt, hogy „egy új vasfüggöny ossza meg Európát” – írta a Die Welt.
Budapest nem csodálkozhat azon, hogy a javaslat egyértelmű elutasításra talált – vélekedett az újság. Különösen azért nem, mert az öncélúan kilenc további uniós tagállamot „egy kaptafára húz”. Bulgária és Szlovákia egyértelműen elhatárolódott a magyar indítványtól – emlékeztetett a lap, hozzátéve, az érintett országok közül néhánynak fel kellene tennie önmagának a kérdést: miből is erednek azok a súlyos problémák, amelyek Magyarországot és Lettországot – például Szlovákiával ellentétben – gyötrik.
Az újság szerint ezek a problémák akkor keletkeztek, amikor az egykori kommunista országok kormányai emberek milliói számára a piacgazdaságra történt valóban brutális áttérést kölcsönökből finanszírozott szociális támogatásokkal igyekeztek enyhíteni.
Miközben azonban egyes országok valóban fájdalmas reformokat követeltek polgáraiktól, mások azzal hitegették őket, hogy lehetséges egy középút. Ezt tette Magyarország, amely a dolgozó lakosság egyharmadát habozás nélkül nyugdíjba küldte. Egyidejűleg pedig a politikusok „kézcsókkal üdvözölték” a növekvő hitelállományt, mert a hangulat olyan jó volt, s a kilátások olyan fényesnek tűntek – fogalmazott a Die Welt.
Az újság rámutatott: ilyen körülmények között azzal vádolni az EU-t, hogy egy új vasfüggönyt hoz létre, éppenséggel nem az, amire Európának ma szüksége van. Ez nem újrakezdés, s semmiképp nem arról a szolidaritásról tanúskodik, amelynek mindkét irányban érvényesülnie kellene – hangoztatta a Die Welt.
