A svájci frank gyengítése valamelyes segítség lehet a sokszázezer devizahitelesnek Lengyelországban és Magyarországon, így közvetve a szélesebb pénzügyi feszültséget is enyhítheti ezekben az országokban.
Ideges forgalomban végül is számottevően erősödtek a térségi valuták csütörtökön a napi mélypontjaikhoz, és még az előző napi zárókhoz képest is. Előbb a jen gyengülése, majd a svájci frank leértékelődése miatt. A svájci frank gyorsan vesztett, miután a Svájci Nemzeti Bank csütörtökön rekord mélységbe süllyesztette irányadó kamatcélját – egyelőre nem sejthető, hogy a gyengülés tartós lesz-e. A jegybank azt is közölte, hogy piaci eszközökkel is igyekszik gyengíteni a nemzeti valutát.
(MTI)
A forint javulását elemzők azzal is magyarázzák, hogy a piac mindinkább hisz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) beavatkozásában. Vasárnap óta minden napra jutott szóbeli beavatkozás az MNB részéről, és devizapiaci kereskedők nyíltpiaci műveleteket is gyanítanak. A jegybank ezt nem kommentálta, de csütörtökön bejelentette, hogy mintegy 2,4 milliárd euró uniós forrást konvertál év közben forintra a bankközi devizapiacon.
300 forint alatt az euró
A zlotyt az is erősíti, hogy Lengyelországban februárban kissé felgyorsult infláció, és ez kételyeket ébreszt a központi kamatcsökkentés folytatása iránt. A cseh központi bank igazgatótanácsának egyik tagja, Eva Zamrazilova csütörtökön a gazdasági helyzet javulását ígérte a második félévre. Csütörtökön első ízben a cseh korona jobban végezte a napot a tavaly év végi értékénél. Segít a térségi valutáknak az utóbbi napokban általában feljavult értéktőzsdei hangulat, a jobb általános kockázatvállalási kedv is.
A londoni bankközi piacon a forint csütörtökön estefelé, 297,84-298,14/eurón, 1,16 százalékkal jobb volt a kora hajnalinál, és 13,01 százalékkal gyengébb az euróval szemben, mint év végén. Napközben korábban 308,31/euróig süllyedt. Szerda este 301,33-62/euró volt. Tavaly 4,23 százalékkal gyengült, előtte 2007-ben 0,39 százalékot vesztett, 2006-ban 0,46 százalékkal javult.
Meg kell segíteni Romániát?
Ami a térség országait illeti, Romániának az egyik vezető londoni befektetési csoport csütörtöki elemzése szerint nagyobb értékű pénzügyi keretre lehet szüksége a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF), mint amennyit Magyarország kapott. A Barclays Capital becslése alapján a román gazdaság finanszírozási hiánya két évi távlatban „legalább” 22 milliárd euró lesz. Lengyelországnak ugyanakkor nem kell IMF-kölcsön. „Nincs kölcsöntervünk az IMF-től” – mondta csütörtökön újságíróknak Dominik Radziwill lengyel pénzügyminiszter-helyettes.
Lengyelország közlése szerint az idén egymilliárd eurót és jövőre is egymilliárd eurót kap a világbanktól egy hárommilliárd eurós hitelszerződés alapján, aminek első részét tavaly kapták meg, a második rész lehívását az idén, a harmadikat jövőre tervezik. A lett központi bank egy teljes százalékponttal csökkentett több kamatán, és közölte, hogy a GDP idei csökkenésére korábban adott 5 százalékos előrejelzését 12 százalékosra módosítja. Egyidejűleg a kormányzatot kiadásainak szigorú csökkentésére intette, mert szerinte különben kétszámjegyű lesz a GDP-arányos költségvetési deficit, noha a kormányzat 7 százalékot képzel el.
Recesszió 2010-ig
Számos kedvezőtlen adat látott ugyanakkor napvilágot csütörtökön. Az Európai Központi Bank (EKB) havi jelentése szerint a tényleges drágulás a gazdaságok gyengébb teljesítménye miatt kisebb lesz az euróövezetben a bank inflációs előirányzatánál. Az EKB szakértői átlagban 0,4 százalékos inflációt jósolnak az euróövezetben 2009-re. A globális és az euróövezeti kereslet is meglehetősen lanyha marad az idén, csupán 2010-ben várható fokozatos élénkülés.
Jean-Claude Trichet az euróövezeti központi bankok és az orosz központi bank értekezletén Bécsben azt mondta: az idén számos országban recesszió lesz, de a legtöbb közgazdász fokozatos fellendülésre számít jövőre. Nem tartanak ugyanakkor egyetlen ország fizetésképtelenségétől sem Európa keleti felében. Az európai munkáltatók szakmai szövetsége szerint az idén rosszabb lesz az Európai Unió gazdasági teljesítménye, mint amire az Európai Bizottság számít. Az idén átlagosan 2,2 százalékkal csökken a hazai össztermék (GDP) az EU-ban, és 2,1 százalékkal az euróövezetben. Az Európai Bizottság januárban még azt jósolta, hogy a 27 tagországban 1,8 százalékkal, az eurót használó országokban 1,9 százalékkal zsugorodik a gazdaság az idén átlagosan.
