Siralmasak Magyarország foglalkoztatási mutatói – mondta az FN.hu-nak Czomba Sándor, a Fidesz szakpolitikusa -, hiszen míg az unióban átlagosan az aktív korúak 64 százaléka dolgozik, addig nálunk mindössze 55,8 százalékuk. Nálunk évek óta 3,9 millió körül ingadozott a foglalkoztatottak száma, ami a válság hatására 3,7 millióra esett vissza. Ha sikerülne elérni az uniós 64 százalékos szintet, az azt jelentené, hogy 4,3-4,4 millióra emelkedne a munkában lévők száma – magyarázta a foglalkoztatáspolitikus.
A foglalkoztatás alakulása (ezer fő)
Nem a Fidesz-kormány alatt volt a legnagyobb a foglalkoztatás (forrás:KSH)
Kifehérítés adócsökkentéssel
Az egymillió munkahelyen nem kizárólag új álláshelyeket kell érteni – mondta Czomba Sándor -, mivel nagy reményeket fűznek a fekete foglalkoztatás kifehérítéséhez. Véleménye szerint a jelenlegi és korábbi szocialista kormányok tévúton jártak, amikor a kifehérítést úgy képzelték megoldani, hogy felvesznek még száz APEH-ellenőrt, s majd az ellenőrzés tereli „jó útra” a vállalkozásokat.
A Fidesz más utat járna, levegőhöz juttatná a vállalkozásokat oly módon, hogy csökkentené a cégek adó- és járulékterheit, így több forrás maradna fejlesztésre, beruházásokra, ami egyfelől növelné a foglalkoztatást, és természetesen segítene a kifehéredésben, mivel nem lenne érdekük a vállalkozásoknak az adókerülés – vélte a politikus.
Komoly reményeket fűznek a Fidesznél a részmunkaidős foglalkoztatáshoz is, aminek Magyarországon nincsenek komolyabb hagyományai. A négy- vagy hatórás munkaviszonyok elterjesztése is növelné a foglalkoztatási szintet, rugalmasabbá tenné a munkaerőpiacot.
Orbán Viktor egy korábbi nyilatkozatára reflektálva, Czomba Sándor fantáziát lát a magyar mezőgazdaság munkaerő-felszívásának növelésében. Ez persze országrészenként eltérő mértékű lehet, de például Beregben, ahonnan a képviselő származik, akár meghatározó jellegű is lehet a kirívó munkanélküliség miatt – hangsúlyozta a szakpolitikus.
A kutató másképp látja
A foglalkoztatás növekedése, a gazdaság beindulása alapvetően a konjunktúrától függ, nem az adók és járulékok nagyságától, még ha kétségtelenül fontosak ez utóbbiak is – szögezte le lapunknak Adler Judit. A GKI Gazdaságkutató kutatásvezetője szerint trükkös megfogalmazás az egymillió munkahely, hiszen évente 200-250 ezer új munkahely jön létre, amivel párhuzamosan nagyjából ennyi is szűnik meg, legalábbis ez jellemezte a válság előtti időszakot.
Amire majdnem biztosan számíthatunk, hogy a válságot követően egy konjunktúrális időszak következik be az elkövetkező öt évben, így a reálgazdaság növekedése nagyobb foglalkoztatást indukál majd. Persze azt nem látjuk még előre, hogy a technikai fejlődés kiszorító hatása mennyivel mérsékli majd a munkahelyek számát – tette hozzá Adler Judit.
A kutatásvezető amúgy kétli, hogy a mezőgazdaság létszámfelvevő képességére túlzottan lehetne építeni, ezzel éppen ellentétes tendenciákat láthatunk a fejlettebb gazdaságokban, ahol általában az 5 százalékot sem éri el az agráriumban dolgozók aránya – hangsúlyozta.
