Futurológusok a hetvenes években azt jósolták, hogy a technológiának köszönhetően az új évezred elejére az embereknek már alig kell majd dolgozniuk, úgyhogy mindenki szinte folyamatosan szabadságon lesz. Nem lett igazuk. Nyakunkon az üdülési szezon, és a munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Hudson cég felmérése szerint a dolgozó amerikaiaknak több mint a fele nem tervezi kivenni teljes szabadságát. Harminc százalék még felerészben sem használja föl keretét, húsz százalék pedig mindössze néhány napra megy el egy vagy két hét helyett. A vezető beosztásúaknak 42 százaléka nyilatkozott úgy, hogy „rendszeresen” törölnie kell vakációs terveit. Az amerikaiak még a japánoknál is kevesebbet mennek szabadságra, pedig az utóbbiaknál alakult ki a „karosi jelenség”, vagyis az, hogy valaki a szó szoros értelmében halálra dolgozza magát.
MOBIL RABLÁNC. Ám ha a menedzserek elutaznak is, elszakadni többnyire akkor sem tudnak munkájuktól. Ahelyett hogy koktélokat iszogatva kieresztenének, rendszerint lehajtott fejjel ülnek: laptopjukat vagy PDA-jukat nézik. Az eredetileg felszabadítónak gondolt eszközök mára mobil rabláncnak bizonyultak. A helyzet odáig fajult, hogy egyes szállodák például külön szolgáltatásként készek elzárni a munkamániások BlackBerryjeit, a cégek parancsszóval küldik szabadságra embereiket, számos üdülőhely a mobil kapcsolat hiányával reklámozza magát, mint munkavégzésre alkalmatlan helyet, sőt, már orvosok is írnak fel receptre nyaralást.
Ha valakinek szüksége van ilyen beavatkozásra, hát Gian Paolo Lombardónak bizonyosan. Legutóbb három éve volt – ő úgy mondta – szabadságon. A Kalifornia állambeli Carmelban három napra bezárkózott luxusszállodai szobájába „szerelmével”, vagyis BlackBerryjével, miközben a felesége, Ellen Hart a bárban üldögélt más vendégekkel társalogva. „Azt hiszem, elvonókúrára lenne szüksége” – mondja Hart, hozzátéve, hogy férje képtelen egy vacsorát végigenni, vagy egy filmet végignézni anélkül, hogy elő ne venné PDA-ját. „Igen, így van. Teljesen becsavarodtam” – ismeri el Lombardo, aki egyébként, hogy a dolog igazán tragikomikus legyen, feleségével együtt egy olyan vállalkozást vezet, amely luxusutazóknak szánt bőröndöket gyárt.
Az ilyen emberek tényleg orvosi kezelésre szorulhatnak. Az e-mailezést és az üzenetváltást az agy a dopaminszint emelésével jutalmazza, ami örömérzést idéz elő. Becslések szerint „az internethasználók 6 százalékánál klinikai értelemben vett függés alakult ki” – tájékoztat David Meyer, a University of Michigan pszichológiaprofesszora.
Kell egy kis áramszünet
Öt tipp, hogy a szabadság tényleg szabadság legyen.
● Ne hidd magad nélkülözhetetlennek! Arra a rövid időre a cég ki fogja bírni nélküled.
● Igyekezz távol maradni a médiától! A hírek nem tűnnek el, megvárnak.
● Válassz érdekes úti célt! A látnivalók bősége közömbösíti a munkaelvonás hatásait.
● Szabj határokat! Ha muszáj e-mailezned, szorítkozz napi egyszeri bejelentkezésre.
● Mutass példát! Ne hagyd ki a szabadságot, mert akkor a beosztottaid is ki fogják hagyni.
Vannak, akikben másfajta félelem munkál. Mi van akkor, ha X. Y. nemcsak ellátja a munkámat, amíg nyaralok, de egyenesen jobban is dolgozik nálam? Ha egy menedzser két hét távollét után visszatérve azt tapasztalja, hogy tökéletesen pótolták őt, valószínűleg jó ideig nem megy újra szabadságra.
A kikapcsolódás hiánya határozottan káros lehet, amennyiben kiégéshez és a produktivitás visszaeséséhez vezet. A Families & Work Institute szerint többet hibáznak, bosszúsabbak és kollégáikkal szemben is ingerültebbek azok, akik kihagyják a szabadságot. Az új-zélandi légitársaság megbízásából volt NASA-kutatók nemrég vizsgálatot végeztek általában csak az űrhajó-
sok számára fenntartott eszközökkel, és azt találták, hogy az üdülésből visszatérők munkahelyi teljesítménye 82 százalékkal javult. Más kutatások eredményei szerint a manapság népszerű két-három napos szabadságok nem mérséklik annyira a stresszt, mint az egy-két hétig tartók.
PIHENNI GYANÚS? Ezt felismerve Carl T. Camden, a Kelly Services humánerőforrás-cég vezérigazgatója újabban nem autót, ékszert és hasonlókat vesz ajándékba feleségének, hanem időt. Minden évben egy vagy két hétre elutaznak egy Mauihoz közeli kis szigetre, ahol nincs mobilhálózat. Persze a nagyfőnök eltávozásait nem mindig fogadja osztatlan tetszés. George W. Bush elnök minden alkalommal megkapja a magáét a sajtótól, valahányszor hosszabb időt tölt vidéki rezidenciáján. Amikor pedig H. Lee Scott, a Wal-Mart Stores áruházlánc vezérigazgatója tavaly bejelentette, hogy egy egész hónapra szabadságra megy, azonnal olyan híresztelések láttak napvilágot, hogy menesztik állásából; pedig csak lazításra volt szüksége.
A technológiai stressz olyan méreteket ölt, hogy a Sheraton Chicago Hotel & Towers kitalálta kommunikációs méregtelenítő szolgáltatását a lestrapált fehérgallérosok számára, akik ottlétük idejére leadhatják mobiltelefonjukat és PDA-jukat a szálloda széfjébe. Eddig ezernél több hálás vendég írt köszönőlevelet a hotelnak. A Hyatt szállodáiban BlackBerry-mentes masszázsra invitálják a vendégeket.
Egyre több vállalat is ügyel arra, hogy az emberek ne dolgozzanak folyamatosan. A PricewaterhouseCoopersnél bevezették azt a rendszert, hogy ha valaki nem tölt elég időt szabadságon, ő és felettese figyelmeztetést kap a mulasztás pótlására. Az Intelnél a teljes állásban foglalkoztatottaknak hét év munkával töltött idő után kéthavi – egyben kiveendő – fizetett szabadság jár. A DVD-kölcsönzéssel foglalkozó Netflix cég ezzel szemben teljesen eltörölte a szabadság intézményét: úgy szerződik alkalmazottaival, hogy amíg maradéktalanul elvégzik munkájukat, annyi szabadnapot vesznek ki, amennyit akarnak.
Végül, de nem utolsósorban ott van a kényszerszabadság. A Kansas állambeli Lawrence-ben működő Professional Renewal Center olyan vállalati vezetők rehabilitációjával foglalkozik, akiknek szexuális zaklatás, szerelmi ügyek, viselkedési zavarok, alkohol- vagy kábítószer-fogyasztás miatt támadtak problémáik munkahelyükön. Gyakran maguk a vállalatok küldik el menedzsereiket az akár hét hétig is tartó kezelésre. Van egy mondat, amely – Kirsten Judd, a központ igazgatója szerint – szinte kivétel nélkül elhangzik a kiégett páciensek szájából: „Még soha nem voltam szabadságon.”
