A gazdasági, a környezetvédelmi és a földművelésügyi minisztérium tavalyi közös jelentése szerint az alternatív energiaforrások 2010-ig az összenergia-termelés 6,2 százalékát tehetik ki Magyarországon. Ennek eléréséhez 73 milliárd forintnyi államilag támogatott beruházásra lenne szükség.
Nap, szél, biomassza a sorrend
Az európai statisztikai hivatal 2004-es adatai szerint Magyarország az ötödik helyen áll a geotermális energia felhasználásában az uniós rangsorban. A napenergia-hasznosítást tekintve az EU-25-ök listájának második felében, a biomassza esetében az utolsó harmadban, víz- és szélenergia viszonylatában az utolsó negyedben helyezkedik el az ország.
A Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Műszaki Egyetem potenciálbecslése is azt mutatja, hogy a napenergiából évi több mint 1600 petajoule (Pj) energiát lehetne nyerni. A minisztériumok adatai szerint ez az érték mindössze négy petajoule körül mozog. Jelentős eltérés mutatkozik a szélpotenciál becslésében is a két kutatóműhely és a tárcák adataiban. A rangsort az Akadémia és a BME mérése szerint is a napenergia vezeti magasan, ezt követi a szél, majd a biomassza.
A pártok halogatnak
Bár a szakértők az alternatív energiahordozók felhasználását szabályozó törvények módosítását sürgetik, a magyar parlamenti pártok többsége a konkrét döntéshozatal helyett az egyeztetés évének tekinti még az idei esztendőt ebben a kérdésben.
Fábián Zénó, az ELTE oktatója és Kazai Zsolt, az Energiaklub projektmenedzsere szerint a jelenlegi jogszabályok nem ösztönzik a megújuló energiahordozók elterjedését. A két szakértő úgy véli, hogy az iparban átláthatóbb szabályozásra, a lakosság számára pedig pályázatokra lenne szükség ahhoz, hogy elterjedjen a megújuló energiaforrások felhasználása Magyarországon.
Azt a vállalást, hogy az alternatív energiahordozók részaránya 3,6 százalék fölé emelkedjen a villamosenergia-termelésben 2010-re, Magyarország már teljesítette – hangsúlyozta Kazai Zsolt. Ezt úgy sikerült elérni, hogy a korábbi széntüzelésű erőműveket biomassza felhasználására állították át az országban. Emiatt azonban erdőirtás kezdődött, hiszen a faapríték és a tűzifa is a biomassza kategóriájába tartozik, az átállított erőműveket pedig leginkább éppen ezzel fűtik.
Kazai Zsolt arra is rámutatott, hogy a magyar vállalások és eredmények a legcsekélyebbek az Európai Unióban. Ráadásul az, hogy a kitűzött célt teljesítette az ország, könnyen azzal járhat, hogy a kormányzat kevesebb figyelmet fordít majd a jövőben az alternatív energiafelhasználásra – tette hozzá.
Nincsenek konkrét javaslatok
Balla György (Fidesz), Deák András (KDNP) és Katona Kálmán (MDF) szerint a jelenlegi szabályozást át kellene alakítani. Orosz Sándor (MSZP) és Kovács Kálmán, a környezetvédelmi tárca SZDSZ-es államtitkára viszont úgy gondolja, hogy a jelenlegi jogszabályok alkalmasak a megújuló energiaforrások elterjesztéséhez, ezért nem szükséges a jogszabályi környezet megváltoztatása.
A kormánypárti politikusok azt hangsúlyozták, hogy a megújuló energiaforrások használata gazdasági kérdés, a piaci környezetet kell a befektetők számára ösztönzővé tenni. Az ellenzék asztalán egyelőre nincsenek olyan módosító vagy önálló törvényjavaslatok, amelyek az alternatív energiahordozók felhasználását érintenék – mondta Balla György és Deák András. A párbeszéd szükségességéről beszélt az MDF-es Katona Kálmán is a konkrét javaslatokkal kapcsolatban.
Orosz Sándor szerint a meglévő villamosenergia-rendszerek átalakítására lenne szükség ahhoz, hogy több kisebb alternatív energiát használó erőmű épülhessen. Kovács Kálmán a vidékfejlesztési programot nevezte kulcskérdésnek. Katona Kálmán is kiemelte, hogy előbb-utóbb Magyarországnak létre kell hoznia egy energiatározót, ezzel növekedhetne az alternatív energiák befogadásának mennyisége.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
