Budapesten 15,3 fokot, Sopron-Fertőrákoson 17,8 fokot mértek – mondta el Bozóki István, az Országos Meteorológiai Szolgálat munkatársa. Január 13-án ezt megelőzően 1920-ban volt a legmelegebb. Akkor Budapesten 15 fokot mértek és az országos melegrekordot, 16,2 fokot akkor is Sopron-Fertőrákoson mérték.
Bozóki szerint nem valószínű, hogy a következő napokban újra megdőlne a százéves melegrekord. Vasárnaptól gyenge hidegfront várható, a jövő héten pedig arra lehet számítani, hogy hajnalonként fagy, napközben pedig 9-10 fok körül lesz a hőmérséklet. Mint mondta, a jövő hét végére ismét enyhülésre lehet számítani, de ez már nem lesz olyan mérvű, mint a mostani.
Európa-szerte a sokévi átlagnál több fokkal melegebb van januárban, a hőmérséklet emelkedése az egész Földön megfigyelhető. Magyarországon az elmúlt száz évben az eddigi melegedés nagyobb volt mint a globális átlag. Ebben időszakban 0,7-0,8 Celsius-fokkal nőt hazánk átlaghőmérséklete.
Nincs katasztrófahelyzet
Nem alakult ki katasztrófahelyzet az agráriumban az enyhe idő miatt, bár erősebb fagyok, tartós hótakaró, valamint az átlagosnál több áttelelő kórokozó, kártevő okozhat komolyabb károkat – mondta a Baranya Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal növény- és talajvédelmi igazgatója. Kurucz Sándor elmondta: a földeken a gabona a szokásosnál erősebb, bokrosodás előtti állapotban van. A repce is fejlettebb, ezért kevésbé fagytűrő, de a növekedés egyiknél sem abnormális szintű.
A szakember a szőlőkkel és gyümölcsösökkel kapcsolatban megjegyezte: előfordulhatnak egyedi esetek, a vegetáció azonban tömegesen nem kezdődött el. A növényzet jelenlegi fejlettségéhez nemcsak az elmúlt hetek időjárása, hanem az azt megelőző hosszú napsütéses, meleg ősz is hozzájárult.
Mindez magában rejti annak a lehetőségét, hogy kemény fagyok és egy esetleges magas, tartós hótakaró komolyabb károkat okozzon. Fennáll a veszély továbbá, hogy tavasszal az átlagosnál több el nem pusztult gomba, talajlakó kártevő, illetve moly és atka jelenik meg. Azt azonban még nem tudni, milyen időjárást hoz a következő két, két és fél hónap.
A kormány közbelépésére lehet szükség
Az enyhe tél, és a várható februári fagy miatt tonnában számolva akár 60-70 százalékos terméskiesés is elképzelhető a csonthéjas gyümölcsöknél az idén. Mártonffy Béla, a Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet ügyvezető igazgatója szerint elsősorban a kajszi, az őszi barackot és a szilvát érintheti érzékenyen a korán jött tavasz és a várható hideg február.
Olyan komoly termés-kiesés várható, hogy szükség lehet a kormány részéről „valami fajta beavatkozásra”, amely kompenzálhatná a gazdák veszteségeit – mondta, és hozzátette: egész Európában hasonló következményektől tartanak a szakemberek.
Az építők jól járnak
Az enyhe időjárás miatt akár 1-2 százalékkal is emelkedhet a kivitelező építőipari cégek nyeresége. A szokatlanul enyhe télben jóval olcsóbb az építés, szemben azzal, amikor „téliesíteni” kell a munkaterületeket – mondta Tolnay Tibor, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) elnöke, a Magyar Építő Rt. elnök-vezérigazgatója.
Elsősorban a szabadban történő építés – alapozás és szerkezetépítés – az, amely könnyebb most. A hagyományos teleken a betonba fagyálló adalékot kevernek, majd a frissen kiöntött épületszerkezetet fóliával letakarva, hőlégfúvókkal érlelik. Ez most mind elmarad. A megtakarítás tehát két forrásból származik: egyrészt a közvetlen költségekben jelentkező kisebb kiadás, másrészt a gyorsabb munka teszi gazdaságosabbá az építést.
