A Dresdner Bank londoni befektetési részlege, a Dresdner Kleinwort térségi elemzői budapesti tájékozódó látogatásukat összegző jelentésükben azt írták: Gyurcsány Ferenc kormányfő esetleges távozása „erősen negatív piaci hatással” járna, ahhoz, hogy a koalíció megőrizhesse hitelességét, az utódnak Gyurcsányéhoz hasonló reformelkötelezettséget kellene mutatnia, és nála is alkalmasabbnak kellene lennie a koalíció vezetésére. Az elemzés szerint a londoni Dresdner-elemzők nem hiszik, hogy a szocialista parlamenti képviselők közül bárki is sikerrel Gyurcsány helyébe léphetne.
Az egyszámjegyű támogatottság veszélye
A takarékossági intézkedések, a magas infláció és a politikai botrányok „történelmi mélységbe sodorták” az MSZP támogatottságát. Úgy tűnik azonban, hogy az ország már túlvan a nehezén, és a Dresdner elemzői arra számítanak, hogy az MSZP-SZDSZ koalíció népszerűsége a következő hónapokban fokozatosan javulni fog, áll a jelentésben.
A Budapesten járt szakértők ugyanakkor találkoztak „bizonyos mértékű aggodalommal” is azzal kapcsolatban, hogy az MSZP támogatottsága az egyszámjegyű tartományba süllyedhet, ami „komoly következményekkel járhatna Gyurcsány Ferencre nézve”. A kormányfő talán ezen aggodalmakra válaszul utalt nemrégiben arra, hogy Szili Katalin, Kiss Péter, Szekeres Imre és Lendvai Ildikó mind szóba jöhetnek lehetséges utódjelöltként, a Dresdner elemzői azonban e nyilatkozatoknak nem tulajdonítanak túlzott jelentőséget, és szerintük továbbra is meglehetősen alacsony az esélye annak, hogy a következő egy évben vezetőváltás lesz Magyarországon.
A Dresdner Kleinwort jelentése szerint a kormánykoalíció változatlanul elkötelezett a megígért költségvetési konszolidáció végrehajtása mellett, és bízik a konvergenciaprogramban foglalt idei és jövő évi célok teljesítésében.
A ház osztja az idei évre szóló költségvetési derűlátást, sőt a hivatalos 6,8 százalékos GDP-arányos ESA-hiánytervnél kisebbet, 6,6 százalékot jósol 2007 végére, továbbra is óvatos azonban a jövő évi kilátásokkal kapcsolatban. A 2008-as költségvetési konszolidációs program „nagyon ambiciózus”, de a belső és az euróövezeti növekedési bizonytalanságok miatt a londoni Dresdner-elemzők a 4,3 százalékos kitűzött államháztartási hiánycél helyett 5,1 százalékost jósolnak a jövő év végére. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy ezt is kedvező eredménynek tekintenék, mivel a konszolidáció mértéke így is jelentős lenne.
—-A Fitch is haladást észlel—-
Ezzel jórészt egybehangzó véleményt mondott éppen kedden Londonban a legnagyobb európai hitelminősítő, a Fitch Ratings európai szuverén besorolásokért felelős igazgatója. Ed Parker a cég londoni központjában tartott feltörekvő piaci szemináriumon – az MTI kérésére, hogy értékelje a magyarországi költségvetési kiigazítás előrehaladtát – azt mondta: a Fitch „jó haladást” érzékel, a kormány „erős startot vett”, és a hitelminősítő arra is lát esélyt, hogy az idei államháztartási hiány elmarad a hivatalos céltól.
A kihívást azonban a parlamenti időszak második fele jelenti, amikor már közelednek a választások, és „mint tudjuk, Magyarországon igen erősen érvényesülnek a politikai ciklusok (a gazdasági folyamatokban)”, tette hozzá.
A Fidesz adót csökkent, ha nyer
A Dresdner Kleinwort keddi londoni elemzése szerint a magyar gazdaság növekedési potenciáljának emelése legalább annyira fontos, mint a pénzügyi egyenleg fokozatos konszolidálása. Mindemellett a „túl nagymértékű, túl gyors” kiigazítás a lakossági hangulaton is nyomot hagyna, ami „növelné annak kockázatát, hogy a 2010-es választás kormányváltással, potenciálisan agresszívabb adócsökkentéssel és így a költségvetési javulás részleges visszafordításával járna”.
Arra az esetre, ha 2010-ben a Fidesz nyerné meg a választásokat, az elemzés azt jósolja, hogy a párt a növekedés támogatására és a versenyképesség erősítésére összpontosítana, főleg adócsökkentésekkel. Hacsak nem lesz egyértelmű változás a párt retorikájában, valószínű, hogy a deficitkonszolidáció és az euró a második helyen maradna a prioritások listáján.
A forintsáv valószínű sorsáról a jelentésben az áll, hogy a Dresdner szerint az MNB „nagy vonalakban pártolná” a sáv felszámolását, amikor a szerkezeti reformok már kiteljesedtek. A kormány azonban jelenleg „nincs erős alkupozícióban”, és Gyurcsány Ferenc jó eséllyel inkább a reformokra, semmint a sávra összpontosít. Ebben a helyzetben a sávközép lefelé (vagyis erős irányba) történő elmozdítása könnyű középutat kínálhatna az erősebb forint mellett szóló gazdasági érvek és az exporttal kapcsolatos politikai aggodalmak között.
