„Jelenleg Magyarországon nem tudni, miért kerülnek annyiba az autópálya-építések, amennyiről a végleges számlák szólnak” – mondta Bihary Zsigmond főigazgató az Állami Számvevőszék (ÁSZ) sajtótájékoztatóján. Az Állami Számvevőszék munkatársai megállapították: a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztése során szétaprózott, nehezen átlátható a tervezés, az irányítás, illetve a megvalósítás.
A tavaly átadott és az ÁSZ által ellenőrzött mintegy 118 kilométer autópálya és 19,5 kilométer főút megvalósítása 2006. december 31-ig több mint 143 milliárd forintba került. A beruházásokat megrendelő Nemzeti Autópálya Zrt. (NA Zrt.) azonban egyetlen egyszer sem tudott az esetleges késések után kötbért felszámítani, mert a kivitelezők számos esetben be tudták volna bizonyítani, hogy különböző adminisztratív hiányosságok és az autópálya-építések előkészítettlensége volt a késedelmes kivitelezés oka.
Több milliárd kötbért bukhattak
A számvevőszék megállapításai szerint a kivitelezési szerződések éppen ezért szakaszos munkaterület-átadást tartalmaztak: így az ütemezéshez képest késedelmes területátadások miatt az NA Zrt.-nek nem volt módja a kötbér érvényesítésére, ami jelentős összegektől fosztotta meg a zrt.-t. Egy 30 milliárd forintba kerülő útszakasz megépítésénél például a kötbér 10 százalékra tehető, azaz késedelmes kivitelezés esetén mintegy 3 milliárd forintot kapott volna az NA Zrt. kötbér címén.
A FigyelőNet a bírálatokkal kapcsolatban megkereste a Nemzeti Autópálya Zrt-t, ahol azt a választ kapta, hogy a társaság tudomásul veszi az ÁSZ megállapításait, de nem kívánnak reagálni rá.
E-kormányzat gyerekcipőben
Bihary Zsigmond arról is beszámolt, hogy a számvevőszék a közelmúltban fejezte be az e-kormányzati szolgáltatásokkal kapcsolatos vizsgálódásait. A számvevőszéki ellenőrzések tanulsága az, hogy Magyarországon az e-kormányzati szolgáltatások hasznosulása még igen alacsony szintű. Ennek oka részben az, hogy az „állampolgári”, azaz a felhasználó oldal idegenkedik az e-közigazgatástól. Az e-aláírás és az e-fizetés pedig olyan újszerű, hogy a tranzakciók során igen gyakran nem mernek élni vele az állampolgárok, akik a közigazgatásban is még mindig jobban kötődnek az egyébként időigényes személyes ügyintézéshez.
