Az építőipar profitálhat abból, hogy a klímaváltozás szélsőséges időjárással jár együtt, és károkat okoz az infrastruktúrában, épületekben. Az állam növekvő mértékben támogatja majd az épületek hőszigetelését, hogy a szén-dioxid-kibocsátást mérsékelje. A gépipar és az elektronikai ipar komoly exportbővülési esélyekhez jut, mivel szállítani tudja a klímaváltozást és annak következményeit ellensúlyozni képest technológiát.
Az energetikai szektor megosztott: a szélerőművi, a naperőművi berendezések jól értékesíthetők külföldön, amit még az állam is ösztönöz, ugyanakkor az olaj- és szénágazatban államilag is ösztönzött drágulás várható. A vesztesek közé sorolható az autóipar, a közlekedési szektor egésze, ahol szigorúbb szabályozásra lehet számítani.
A mező- és erdőgazdálkodást közvetlenül is erősen fogja érinteni a klímaváltozás. A bioenergia ára emelkedni fog, ugyanakkor számos térségben, köztük Skandináviában kedvezőbbek lesznek a terméseredmények. Európa más térségeiben ezzel szemben vízhiányra, viharkárokra, erdőtüzekre kell számítani.
