Belföld

Felmentették Mesterházyt

A bíróság megszüntette az MSZP elnökével szembeni szabálysértési eljárást, amiért nem jelent meg a Nemzetbiztonsági bizottság április 3-ai, Simon-üggyel foglalkozó ülésén.

A bíróság jogerősen megállapította, Mesterházy Attila nem akadályozta a Nemzetbiztonsági bizottság munkáját, az MSZP elnöke levélben tájékoztatását adott arról, hogy mit tud az ügyről – közölte az MTI-vel Czeglédy Csaba, Mesterházy Attila ügyvédje. A bíróság azt is kimondta, hogy Mesterházy Attila nem is volt idézhető, mert a politikus “nem releváns személy az eljárás szempontjából”, a nemzetbiztonsági szolgálatok működéséről információt nem tud adni.

Ha a Nemzetbiztonsági bizottság azt észleli, hogy a szakszolgálatok nem a törvények szerint működnek, ténymegállapító vizsgálatot folytathat, de ennek során Mesterházy Attilát nem lehet jogszerűen megidézni, mert nem dolgozott és nem felügyelte a nemzetbiztonsági szolgálatokat – tette hozzá. A bíróság szerint szabálytalanul idézték az ülésre Mesterházy Attilát, mert azt nem a lakcímére címezték és nem is neki kézbesítették, vagyis a levelet nem a meghatalmazottjai vették át.

Mesterházy Attila az üggyel kapcsolatban Facebook-oldalán úgy értékelte, most már neki is van papírja arról, hogy a fideszes többség visszaél a kétharmadával. A Molnár Gyula ügyében hozott verdikt után ez a második olyan bírósági döntés, amely azt üzeni az igaztalanul, politikai alapon megvádoltaknak, van még remény arra, hogy az ártatlanul meghurcoltaknak igazságot szolgáltatnak – fogalmazott.

A szabálysértési eljárás az Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának fideszes és jobbikos tagjainak feljelentésére indult, amiért a szocialista politikus nem jelent meg a bizottság április 3-ai, Simon-üggyel foglalkozó ülésén.

Ha bűnös lett volna…

Ha Mesterházyt elítélték volna, különös helyzetbe kerülhetett volna, már ha az MSZP alapszabályát vesszük alapul:
„Fegyelmi vétséget követ el az a párttag, aki az alapszabályban foglalt kötelezettségét szándékosan megszegi, így különösen: a) bűntettet vagy vétséget követ el, jogellenes magatartást tanúsít, valamint más olyan cselekményt végez vagy olyan helyzetet használ ki (például tisztségével, kapcsolataival, információival erkölcstelenül visszaél), amely alkalmat ad a párt elleni támadásra.”

„Fegyelmi vétség elkövetése miatt alkalmazható büntetések: a) figyelmeztetés; b) megrovás; c) párttisztségből történő visszahívás; d) pártból való kizárás.”

És egy érdekes passzus: ha valakit kizárnak, jogorvoslati kérelmet adhat be, de
„A jogorvoslati kérelem benyújtása ellenére azonnal végrehajtható a pártból való kizárást kimondó elsőfokú határozat, ha az eljárás alá vont párttag párttisztséget visel vagy tisztségviselő jelölt, és az eljáró pártszerv a határozatot egyhangúlag hozta.”

Tehát bűnössége esetén Mesterházyt akár ki is zárhatták volna a pártból.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik