A politikus felidézte, hogy az orosz embargó miatt keletkezett károk kompenzálására az Európai Bizottság 400 millió eurós kerete áll rendelkezésre. Erre az érintett magyar termelők is jogosultak – mutatott rá. Szanyi Tibor hangsúlyozta: a magyar érdek, hogy az igazolt magyar károk maradéktalanul megtérüljenek, a kormánynak ezt az álláspontot kell képviselnie, nem pedig “feszegetni az embargó kereteit a paksi rémálommal”.
Megfogalmazása szerint az embargó nem azért van, mert az bárkinek jó, vagy hogy a magyar cégeknek, a kormányoknak legyen mit megkerülniük. A gazdasági nyomásgyakorlásnak ezt az eszközét azért alkalmazza az EU, mert Oroszország a második világháború után példátlan módon megváltoztatta az európai határokat – húzta alá. Hozzátette: a magyar kormány, a magyar külügyminiszter is rábólintott az EU intézkedésére.
Az orosz válaszlépésről, az élelmiszer-beviteli tilalomról azt mondta, Putyin célja egy háborús pszichózis kialakítása és fenntartása.
Szanyi Tibor szerint Orbán Viktor azt a retorikát használja, mint az orosz államfő, amikor állandóan nem létező támadásoktól védi meg az országot. Úgy fogalmazott: “Orbán Viktor, bármennyire is szeret kánonban énekelni Putyin elnökkel, semmilyen látszólagos előny érdekében nem köthet suttyomban különalkut”. Ennek súlyos ára lehetne, éppen ezért kellene a “paksi álommal haladéktalanul szakítani” – szögezte le.
Kérdésekre válaszolva a politikus arról is beszélt, hogy szerinte nem fenyegeti Európát az energiaembargó bevezetése, mert “az oroszoknak szükségük van minden egyes liter olaj utáni bevételre, mint egy falat kenyérre, jobban, mint valaha”.
A zöldségtermesztéssel kapcsolatban azt hangsúlyozta: a hosszú távú érdekeket az szolgálja, ha a termelők nem csak az orosz piacra “kacsintgatnak”. Hozzátette ugyanakkor: ha eltörölnék a mezőgazdasági termékek 27 százalékos áfáját, a magyar piac azonnal felszívná a felesleget.
Oroszország az ellene bevezetett nyugati szankciókra válaszképpen csütörtökön bejelentette, hogy egy éven át nem engedi be a területére az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából származó agrártermékeket.
A Külgazdasági és Külügyminisztérium aznap azt közölte: az orosz lépés hátrányosan érintheti mind az európai uniós termelőket és exportőröket, mind az oroszországi fogyasztókat; az orosz kormány döntése negatívan hathat a prosperáló magyar-orosz kétoldalú gazdasági, illetve az EU-orosz kapcsolatokra is.
