Mint megírtuk, Dimitrij Medvegyev kormányfő csütörtökön bejelentette: Oroszország egyévi időtartamra teljes embargót vetett ki a marhahús, a sertéshús, a gyümölcs- és zöldségtermékekre, baromfi, hal, sajt, tej, tejtermék behozatalára az Európai Unióból, az Egyesült Államokból, Ausztráliából, Kanadából és Norvégiából.
Az MTI-nek nyilatkozó makrogazdasági elemzők szerinnt azonban nem lesz jelentős hatása a magyar gazdasági növekedésre az Oroszországba irányuló élelmiszerimportra kivetett tilalomnak.
Alig nyomja vissza a GDP-t
Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője szerint mintegy 0,2 százalékponttal vetné vissza a hazai össztermék (GDP) növekedését éves szinten, ha teljesen megszűnne a mezőgazdasági termékek kivitele Oroszországba. Az elemző szerint azonban a várható hatása ennél kisebb lesz, mivel ezeket a termékeket más piacokon vagy belföldön van esély még értékesíteni.
Azt is hozzátette: Oroszországba tavaly mintegy 70 milliárd forint értékben exportált Magyarország mezőgazdasági termékeket, ami a 24 200 milliárd forintos teljes magyar kivitel 0,3 százalékát teszi ki.
Nem jó hír, de
Nyeste Orsolya, az Erste Bank elemzője rámutatott: az importtilalom nem jó hír, de nem valószínű, hogy önmagában a magyar növekedési kilátásokat jelentősen visszavetné. Elmondta: a magyar exportban a jármű- és feldolgozóipari termékek kivitele foglal el nagyobb súlyt, de az élelmiszerexport is viszonylag jelentős. Az embargó az exporttöbblet további bővülését visszavetheti, de a GDP-növekedés számottevő lassulásával nem kell számolni – tette hozzá.
Nem veszélyezteti a növekedési számokat
Balatoni András, az ING Bank vezető elemzője szintén mintegy 0,1-0,2 százalékpontos GDP-csökkenést jelez előre az évre, ha az Oroszországba irányuló teljes mezőgazdasági kivitel kiesik. Véleménye szerint fontos az orosz piacnak való kitettség, egyes szektoroknak fájni fog a kiesés, de nem veszélyezteti a magyar növekedési számokat.
A Tej terméktanács ezért aggódik
A terméktanács szerint a magyar tejtermelőknek nem közvetlenül az orosz szankciók, hanem azok várható közvetett hatásai jelenthetnek veszélyt.
A közvetett veszélyen az unióban ragadó termékek értik, amiket dömpingáron is jobban megéri eladni, mint kidobni, ami jelentős problémát okozhat – mondta Harcz Zoltán, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója az MTI-nek.
Kiemelte: a pontos jogszabály még nem ismert, így az érintett termékek köre sem egyértelmű.
Ismertetése szerint a magyar-orosz viszonylatban a tejtermékkivitel nem jelentős. Mennyisége évente mindössze 50-100 tonna között alakul, ami értékben csupán néhány százezer euró, tehát így vizsgálva “nincs nagy probléma”.
Hozzátette: ha úgy nézzük, hogy a lengyel-holland-német sajtok bennragadnak az unió piacán, akkor az olyan nyomást, dömpingárat okozhat, ami gondot jelent. Elképzelhetőnek tartotta azt is, hogy akár átcímkézett termékek is megjelennek a piacon, amit eredetileg az orosz piacra szántak. A veszteség csökkentése érdekében ezeket a termékeket elláthatják az összetételtől függetlenül akár egy olyan címkével, ami Magyarországon is jó, ebből a szempontból a magyar hatóságoknak résen kell lenniük.
Kitért arra: a szervezet célja a tejtermelők, a feldolgozók, és a kereskedők összefogása annak érdekében, hogy hazai termékkel tudják ellátni a piacot. Ha az eddigi erőfeszítéseknek van eredménye, az talán tompíthatja a kialakult helyzetet – jegyezte meg.
FruitVeB: nem meghatározóak a szankciók
A zöldég-gyümölcs szakmaközi szervezet szerint a magyar zöldség- és gyümölcságazatra nincs meghatározó hatásuk az Oroszország által életbe léptetett szankcióknak.
Magyarországon a gazdák 2,5 millió tonna zöldséget és gyümölcsöt állítanak elő, a termelés 5-7 százaléka irányul az orosz piacra az elmúlt évek adatai alapján. Ennek értéke nagyjából 15-20 milliárd forint éves szinten, termésmennyiségtől függően.
Ebből a szempontból a jelenlegi termelést meghatározóan nem érinti, “nem dönti be” az életbe léptetett szankció – állapította meg a FruitVeB elnöke, Mártonffy Béla.
Hozzátette: a fejlesztési programjuk 100 ezer új vidéki munkahely megteremtését és egymillió tonnával több termést céloz meg, ennek egyik kiemelt piaca Oroszország lett volna, Kína és az arab piac mellett. Ezt a fejlesztési programot érzékenyebben érinti, a közvetlen fejlesztések szempontjából így nem kedvező – vélekedett.
Látni kell ugyanakkor azt is, hogy Európa és a világ zöldség-gyülölcs piaca átrendeződik, ehhez az EU felé is új javaslatokat fognak tenni – jegyezte meg.
Az EU politikai motivációjúnak tartja az orosz importtilalmat
Ez derül ki az EU brüsszeli végrehajtó testületének közleményéből. Frédéric Vincent, a bizottság szóvivője jelezte azt is, hogy Brüsszelben megvizsgálják az orosz intézkedések hatásait, mihelyt minden szükséges értesülés rendelkezésükre áll.
Közleményében a bizottság hangsúlyozta, hogy az Oroszország elleni szankciókat az EU a Krím félsziget törvénytelen elcsatolása és Ukrajna destabilizálása miatt rendelte el. Az EU továbbra is elkötelezett az ukrajnai feszültség fokozatos csökkentése iránt. Minden érintett félnek csatlakoznia kell az ezt célzó erőfeszítésekhez – szögezte le a testület.
Mit lép erre az EU?
Az EU egyúttal értésre adta, hogy fenntartja a jogot ellenlépések megfontolására.
A kieső exportbevételek utáni kompenzációról szólva a szóvivő utalt rá, hogy erre vonatkozóan létezik egy kétoldalú mechanizmus. “De még nem tartunk ott” – jelentette ki Vincent. Egyelőre meg kell várni a Moszkva által elrendelt importkorlátozások összes részletét. Jelenleg még azt sem lehet megmondani, melyik EU-tagországot érintik a legsúlyosabban a büntetőintézkedések – hívta fel a figyelmet.
