Mindez a kezdetekre lehet igaz – hangsúlyozzák a hatóságok –, amint kiépülnek ugyanis a pótlólagos termelőkapacitások, a kínálat növekedésével csökkenek az árak. Kérdés persze, mennyi idő alatt hozható tető alá egy új magyarországi erőmű, és ki vállalakozik majd rá? A piacra addig belépő új áramszolgáltatók legfeljebb külföldről szerezhetnek a hazainál olcsóbb áramot, ha sikerül nekik. Erre azonban kevés az esély, hiszen a 2008. január 1-jétől életbe lépő liberalizáció drágító hatása éppen a környező országok magasabb piaci árai miatt jelentkezik majd. Miért adná itthon bárki olcsóbban az áramot, ha külföldön drágábban is értékesítheti?
Az árampiaci nyitásra az Európai Unió (EU) kötelezi Magyarországot. A tagországok nagy része már július elsejével liberalizálta árampiacát, azonban nem rólunk lenne szó, ha nem késnénk egy kicsit. A villamosenergia-törvényt (vet) sikerült ugyan a július elsejei határidőre elfogadtatni a parlamenttel, azonban a felkészülés és a törvény alkalmazását lehetővé tevő miniszteri és kormányrendeletekre őszig várni kell. A vet-ből egyelőre az derül ki, hogy januártól bárki kezdeményezheti erőmű építését az országban, vagy alakíthat új áramszolgáltatót.
Utóbbihoz természetesen nem kell új vezetéket húznia a falakba, hanem a már meglévő hálózatot használhatja – természetesen bérleti díj fejében. A fogyasztó pedig ideális esetben a számára legelőnyösebb árat kínáló szolgáltatót választja. Amennyiben egy területen csupán egy szolgáltató marad (ez főként az alacsony népességű megyékben fordulhat elő), annak a Magyar Energia Hivatal (MEH) által megszabott hatósági árat kell alkalmaznia. Ha pedig valamely fogyasztó nem akar szolgáltatót váltani, az a területileg illetékes „egyetemes” szolgáltatóhoz kerül, amely kezdetben megegyezik a már meglévő szolgáltatóval.
—-Monopolhelyzetben van az MVM—-
A piac megnyitása után évekkel sem lesz azonban változás, ha nem történik valami az úgynevezett hosszú távú áramvásárlási megállapodásokkal (htm) – mondta el a FigyelőNetnek Nagy Márta, a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) elnökhelyettese. Az áram-nagykereskedőként működő Magyar Villamos Művek (MVM) ugyanis a kilencvenes években megkötött titkos htm-ek alapján mind a tizennégy magyarországi erőmű teljesítményét megvásárolhatja. A területileg illetékes áramszolgáltatók pedig csak tőle tudnak áramhoz jutni. (Természetesen ma is vásárolhatnak a szolgáltatók külföldről áramot, azonban annak magas ára miatt nemigen éri meg számukra. Jelenleg az importáram a belföldi felhasználás 15 százalékát teszi ki.)
Az EU már korábban jelezte Magyarországnak, hogy a htm-ek korlátozzák a versenyt. A megállapodásokat vizsgáló, jelenleg folyó brüsszeli eljárás pedig könnyen vezethet a megállapodások megszüntetésére kötelező verdikthez – véli Nagy Márta. Ha ugyanis csak egy forrásból lehet belföldön áramhoz jutni, kinek érné meg új szolgáltatót alapítani? Felmerül a kérdés, szükség van-e egyáltalán áram-nagykereskedésre az országban, hiszen közvetlenül is megköthetőek a szerződések a hazai maroknyi áramszolgáltató és erőműtársaság között. Az MVM szerepe eredetileg a folyamatos áramellátás az országban, amihez a lehető legtöbb áramkapacitásra van szüksége. Egyedüli szereplőként rálátása van a teljes népesség áramfogyasztási szokásaira, ami optimális kapacitáskihasználást tenne lehetővé, ugyanakkor konkurencia hiányában nincsen rákényszerítve a hatékony működésre.
A bonyolultabb rendszer még nem kedvez a fogyasztóknak
Az állami kézben lévő MVM ármeghatározásánál elsősorban szociális és politikai célok játszanak szerepet, nem pedig a piac szabályozó mechanizmusa. Ezért kellene minél előbb felszámolni monopolhelyzetét – hangsúlyozta a GVH elnökhelyettese. Mindezek mellett elfogadhatatlannak tartja, hogy az MVM a tulajdonosa a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító (Mavir) Zrt.-nek. (A Mavir központjában döntik el, hogy a pillanatnyi országos igényeknek megfelelően melyik erőmű mennyi áramot termeljen.)
Az árampiaci liberalizáció egyik alapvető tényezőjének kellene lennie egy szociális áramtarifa létének, hiszen ezt a szerepet korábban az állami árszabályozás töltötte be. A korábban ennek megalkotásáról nyilatkozó Felsmann Balázst, a GKM államtitkárát ugyanakkor cáfolta a kidolgozással megbízott szociális tárca, ahol a verseny belépésétől kizárólag árcsökkenést várnak. A GKM számítása szerint a szociális ártámogatást ki lehetne fizetni az ország jelenleg legolcsóbb elektromos áramát előállító Paksi Atomerőműnél a piacnyitás után keletkező évi 80 milliárd forintra becsült nyereségből.
—-Vegyes nemzetközi tapasztalatok—-
A nemzetközi tapasztalatok nem festenek egyértelmű képet az árampiaci liberalizáció előnyös voltáról. A nyolcvanas években megnyitott brit elektromos árampiacon a legalacsonyabbak az árak Európában. Ugyanakkor Spanyolországban az évekkel korábban ipari nagyfogyasztók számára liberalizált piacon tapasztalt áremelkedés miatt továbbra sem merték liberalizálni a lakossági piacot. Hollandiában 2004-óta szabad az árampiac. A lakosság nagy többsége azonban nem váltott fogyasztót, és az árak sem csökkentek egyértelműen a nyitás következtében.
Franciaországban áll a bál, ugyanis Nicolas Sarkozy elnök nem hajlandó lemondani a monopolhelyzetű szolgáltató, az EDF árait alacsonyan tartó állami beavatkozásról. Mivel piaci alapon olcsóbb áramot más nem tud kínálni, hasonló a helyzet, mint amire Magyarországon számíthatunk. Nem mellesleg Franciaországban a legmagasabb a köztudottan alacsony költséggel áramot termelő atomerőművek aránya Európában.
Németországban a hónap eleje óta szabad az árampiac. Ez azonban helyenként akár 30 százalékot meghaladó áremelkedést okozott az amúgy száz feletti áramszolgáltatóval rendelkező országban. Egyébként hazánkban, a 2004-ben az ipari fogyasztók előtt megnyitott árampiacon az árak szintén magasabbak a lakossági piaciénál.
Az energiatermelés ára 2006-ban (Ft/Kwh)
Paksi Atomerőmű 8,69
Vértesi (Oroszlányi) Erőmű 10,91
Mátrai Erőmű 11,98
EMA-Power Kft. 12,92
Debreceni Erőmű 16,35
Tiszapalkonyai Erőmű 19,03
Bakonyi (Ajkai) Erőmű 19,50
Budapesti Erőmű 20,29
Gázturbinás Kft. 21,17
Dunamenti Erőmű 21,95
Csepeli Erőmű 22,42
Borsodi Erőmű 22,67
Pannon Hőerőmű Kft. 23,11
AES Tiszai Erőmű 25,86
(Forrás: MEH)
