Gazdaság

Orbán cikket írt egy brüsszeli hetilapba

Magyarország, a leggyengébb energialáncszem? címmel cikket jelentetett meg Orbán Viktor a European Voice című brüsszeli hetilap pénteken megjelent legfrissebb számában.

A brit Economist-csoporthoz tartozó, kizárólag az Európai Unió ügyeivel foglalkozó, de ahhoz nem kapcsolódó angol nyelvű napilap véleményoldalán jelentette meg a Fidesz elnökének írását. A cikkben az ellenzéki vezető egyebek között úgy vélte, azzal, hogy szabad utat engedett a Kék Áramlat beruházásnak (még ha hivatalos döntést nem is jelentettek be), Magyarország nem csupán pofont adott az Európai Unió kifejlődőben lévő közös energiapolitikájának, hanem lökést adott az európai energiapiac átvételére irányuló orosz kísérleteknek.

Józan gondolkodású politikus soha nem foglalt állást amellett, hogy Oroszországot zárják ki az uniós energiapiacról, Moszkva földrajzilag természetes energiapartner – írta Orbán, meggyőződését fejezve ki ugyanakkor, hogy a biztonságos energiaellátásnak alapfeltétele az egészséges verseny, és az szolgálja legjobban a fogyasztók érdekeit is. Utóbbi miatt az uniónak többrétűvé kell tennie gázforrásait és azok szállítási útvonalait is – a Nabucco gázvezetékterv erre szolgáló program, amely élvezi az EU politikai és pénzügyi támogatását.

A kormányfő kijelentése miatt – Gyurcsány álomnak nevezte a Nabuccót – keletkezett „nemzetközi zűrzavart” követően a témával kapcsolatos kommunikációs „ködösítés” azt jelenti, hogy a kabinet az orosz Kék Áramlat mellett tette le voksát – véli Orbán.

A politikus emlékeztetett arra is, hogy az e hónap elején tartott brüsszeli állam- és kormányfői találkozón a magyar miniszterelnök megpróbálta megakadályozni, hogy az EU jogilag kötelező vállalásokat tegyen a megújítható energiaforrások részesedésének kérdésében, miközben az ülés célja éppen az volt, hogy kidomborítsa az unió egységes hangvételét energiaügyekben.

Az egykori kormányfő egyúttal leszögezte, hogy a Fidesz üdvözli a jogi kötelezettséget tartalmazó célkitűzést és a döntést, hogy a tagországok maguk dönthetnek arról, hogyan járulnak hozzá az uniós szintű 20 százalékos megújítható részesedés eléréséhez 2020-ra.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik