Bizonytalan visszavonulás, majd látványos menekülés jellemezte a kormányzatot az elvárt adóval kapcsolatban. Az Alkotmánybíróság (AB) döntése után – amely az alaptörvénnyel ellentétesnek ítélte meg az új közterhet – végül felemás megoldás született. Az ezen adóból az idén 60 milliárd forintra tervezett bevétel felét a költségvetés általános tartaléka állja, míg a másik felét az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) behajtási tevékenységének szigorításától reméli a kormányzat.
A több mint 300 ezernyi, veszteséget vagy nullszaldót kimutató vállalkozás következetes ellenõrzésére aligha lesz lehetõség.
Illusztráció: Dániel András és Soproni Béla
KIESÉS. A pénzügyminiszter közölte azt is, hogy a kieső bevételek miatt a kormány nem látja szükségét a konvergenciaprogram módosításának. Veres János a múlt héten ugyanakkor már sejteni engedte, hogy nem jön össze a 30 milliárd az elvárt adót helyettesítő paragrafusokból. A pénzügyi tárca vezetője ugyanis azt mondta, hogy a törvényjavaslatban szerepelni fog a módosításból várt bevétel, s ha az elmarad a korábban tervezettől, döntést hoznak a hiányzó összegről is. A törvényjavaslat lapunk által pénteken megismert szövegében azonban nem szerepelt bevételi elvárás, így továbbra sem lehet tudni, mit vár a Pénzügyminisztérium (PM) az új törvénytől, és mit az APEH-től. Ez a kiesés önmagában – még talán az APEH nélkül is – valószínűleg beleférne az idei büdzsé óvatosan és némi ráhagyással kalkulált bevételi előirányzataiba. Könnyen lehet azonban, hogy az AB folytatja a Gyurcsány-csomag adóötleteinek szétcincálását, s a házipénztár és az elvárt adó után a 4 százalékos szolidaritási különadót is az alaptörvény szellemével ellentétesnek találja. Szakértők szerint valószínű, hogy a taláros testület még tavasszal döntést hoz az ügyben.
A költségvetés az idei büdzsében 150-170 milliárd forint körüli bevételt vár ebből az adónemből, amelyből a tavaly őszi bevezetés óta nagyjából 50 milliárd folyt be. Szélsőséges esetben így nem csupán az elvárt adó 60 milliárdja esik ki a büdzséből, de a különadó is, ami így 210-230 milliárd forinttal, körülbelül az idei évre várt GDP 0,7-0,8 százalékával apaszthatja a bevételeket.
A költségvetési tartalék nagyjából a GDP 0,5 százaléka volt, így ha a fenti szcenárió valósul meg, akkor az eredetileg tervezett 6,7 százalék helyett akár 7 százalékig is felkúszhat a GDP-arányos államháztartási hiány. „Ebben az esetben mindenképpen vagy valami új bevételi forrást kellene találni, vagy a kiadásokat kellene radikálisan csökkenteni, hiszen nem valószínű, hogy az EU és a befektetők reakció nélkül hagynának egy ilyen fejleményt” – mondta lapunknak Németh Dávid, az ING Bank szenior elemzője.
A helyzet kulcsa tehát a különadó alkotmánybírósági megítélése. Régi AB-precedens van ugyan a kérdésben, ám „az adózással kapcsolatos ügyekben az AB folyamatosan fejlődik, nehéz kiszámítani a döntést” – osztotta meg véleményét a Figyelővel Oszkó Péter, a Deloitte vezető partnere.
A kabinet múlt héten benyújtott törvénymódosító javaslata alapján – amely a tervek szerint a második félévtől lép hatályba – a nem adózó társas vállalkozásoknak minimális adót kell megfizetniük. Ez náluk a költségekkel korrigált bevétel 2 százalékának 10, illetve 16 százaléka, míg az egyéni vállalkozásoknál a jövedelemadó-alap 2 százaléka. Akik ezt nem tudják megfizetni, bizonyítaniuk kell, hogy ténylegesen veszteségesek.
ÖNKRITIKA. A pénzügyminiszter és a gazdasági miniszter az adóalap szélesítése és a szürkegazdaság kifehérítése irányába tett lépésként értékelték a módosítást, némi önkritikát gyakorolva a „kollektív bűnösséget” feltételező elvárt adó kapcsán. Félő azonban, hogy a kabinet erőfeszítései ismét csak hiábavalóak lesznek. Elemzők szerint ezúttal is hasonló történik majd, mint a kétszeres tb-járulék esetében. Ott a vállalkozók tömegesen jelentették be alkalmazottjaik keresetét a PM-nek, valószínűleg tudatában annak, hogy ha elérnek egy kritikus tömeget, az adóhatóság kapacitásai nem lesznek elegendőek a hatékony ellenőrzésre.
Igaz, ami igaz, az APEH-nek hiába kötelessége az ellenőrzés, tevékenységében óhatatlanul a forgalmi adóra kénytelen koncentrálni, ugyanis ebből hajtja be a legnagyobb összeget. Szikora János, az adóhivatal elnöke lapunknak elmondta, hogy a tavalyi 228 milliárd forint jogerősen megállapított adókülönbözetből az áfa 195 milliárddal részesedik (Figyelő, 2007/6. szám). Az APEH ráadásul az idén a nyakába kapta a miniszterelnök által elrendelt 10 ezer vagyonosodási vizsgálatot is, s hiába az ehhez felvehető plusz 500 fős keret, az elnök saját bevallása szerint is a gyakorlott revizorok nagy része vagyonosodást vizsgál, míg a többiekre hárulnak a fennmaradó feladatok.
Az elvárt adót helyettesítő adóvizsgálat hatálya alá jóval több mint 300 ezer vállalkozás és egyéni vállalkozó tartozik – 2005-ben ennyien nem voltak nyereségesek -, s már a számokból is világos: kiegészítő adatlap ide vagy oda, nincs túl sok esély e rengeteg cég következetes ellenőrzésére.
