Fix kár?

Taxióra. Felpörgetik?

Feltehetően alaposan megfontolná a budapesti polgárok többsége, hogy taxival menjen-e ki a repülőtérre, ha a fővárosi önkormányzat bevezetné a taxizásban a fix tarifát, s az alapdíjhoz a telefonos rendelés esetén még kiállási díjat is hozzácsapna, ahogyan tervezi. A fuvarszervezők jelenleg transzferáron, Budáról például 4 ezer forintért viszik ki Ferihegyre az utasokat. Az új rendszerben a Lánchíd budai hídfőjétől induló fuvar esetén ennek ára telefonos rendelésnél 6120 forint lenne.
Az önkormányzatokat az Országgyűlés hatalmazta fel még tavaly októberben – az ártörvény módosításával – a taxitarifa fixálására, addig csak az alkalmazható legmagasabb árat szabhatták meg. Rusznák Imre, a Fővárosi Közgyűlés kereskedelmi és turisztikai bizottságának elnöke a jelenlegi legmagasabb tarifával megegyező fix összegek bevezetését javasolja Budapesten: e szerint a kilométerdíj egységesen 240, a percdíj 60, az alapdíj pedig 300 forint lenne. Ezenkívül a telefonos megrendeléseket 300 forintos kiállási díjjal sújtaná, mert helytelennek tartja, hogy a telefonos fuvar olcsóbb legyen, mint az utcán leintett taxi.

Ki mit mond?

A Fővárosi Közgyűlés kereskedelmi és turisztikai bizottsága: Rusznák Imre elnök szerint a jelenlegi legmagasabb árral megegyező fix árat kellene bevezetni Budapesten; a kilométerdíj egységesen 240, a percdíj 60, az alapdíj pedig 300 forint lenne. A telefonos megrendeléseket 300 forintos kiállási díjjal sújtanák.

Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület: A tervezett változtatás a fogyasztók szempontjából hátrányos, s csak akkor lenne elfogadható, ha az nem járna áremeléssel.

Gazdasági és Közlekedési Minisztérium: Az árat a piacnak kellene szabályoznia.
Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezete: Akár demonstrációra is sor kerülhet a Rusznák-féle javaslat bevezetése érdekében.

Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara taxis tagozata: A fix árat a fuvarszervezők is régóta szorgalmazzák, de csak az ár, a drosztkérdés, a taxiszám és az ellenőrzés együttes megoldásával lehet rendet teremteni.

Gazdasági Versenyhivatal: A javasolt árképzés, amely alkotmányossági problémákat is felvet, 60-70 százalékos díjemeléshez vezetne, ami csökkentené a keresletet, ugyanakkor növelné a kínálatot. Ennek hatására romlana a taxik kihasznál-tsága. Ez rossz lenne az utasoknak, de tovább rontaná a taxisok megélhetését is.

KEDVEZMÉNY NÉLKÜL. A fix tarifa a rendelettervezet szerint érvényes lenne minden személytaxi szolgáltatásra Budapesten. A társaságok tehát szerződéses partnereiknek a jövőben nem adhatnának árengedményt, megszűnnének például a szállodai, a repülőtéri vagy például a színházaknak és egészségügyi intézményeknek biztosított kedvezményes transzferárak. (A fuvarszervezők a kórházaknak például kilométerenként 150 forintot számolnak fel, ez emelkedne 240 forintra, amire telefonos rendelés esetén további költség rakódna.) A díjszabás nem tenne különbséget a nappali és az éjszakai fuvarok között.
Jelenleg a megengedett legmagasabb tarifát csak a független – úgynevezett mezítlábas – taxisok alkalmazzák, s néhány társaság az utcai leintéseknél. A fuvarok 80-90 százalékát adó telefonos megrendelésekre minden cég alacsonyabb kilométerdíjakat számol fel. A forgalom zömét kitevő szerződéses üzletek tarifái jóval alacsonyabbak a maximált árnál, a fuvarszervezők által felszámított díj taxisok szerint vidéki célpontok esetén olykor még az önköltséget sem fedezi.
A Fővárosi Közgyűlés eredetileg április végén tárgyalta volna az előterjesztést, de végül nem tűzték napirendre. Rusznák Imre a Figyelőnek cáfolta, hogy meghátrált volna a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) által kilátásba helyezett alkotmánybírósági eljárás miatt, azt azonban nem zárta ki, hogy a beterjesztésig még módosulhat a javaslata, amelyet május végén tárgyal majd a szakbizottság, azt követően pedig a közgyűlés. Rusznák a versenyhivatal kifogásai nyomán egyébként lapértesülések szerint jogi szakértőt kért fel annak megvizsgálására, megfelel-e a tervezet az uniós versenyjognak, kifogásait a GVH azonban elsősorban az ártörvény alapján fogalmazta meg.
„Az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület ellenzi a tervezett változtatást, mert a fogyasztók szempontjából hátrányosnak tartja, s csak akkor fogadná el, ha nem járna áremeléssel” – mondta Pirok György, a szervezet közüzemi szakértői bizottságának vezetője. A szaktárca szerint az árat a piacnak kellene szabályoznia, a versenyhivatal pedig elfogadása esetén megtámadná a rendeletet. A GVH szerint nem indokolt, hogy a fővárosban a taxisok által nyújtott valamennyi fuvarfélére fix tarifát vezessenek be, ugyanis semmi nem szól amellett, hogy mondjuk egy Mercedes ugyanannyiért vigyen el egy utast, mint például egy Suzuki, vagy ugyanannyi legyen az ára az utcai leintésnek, mint a szervezhető fuvaroknak.
A feszültségekkel teli taxispiac szereplői közül a fuvarszervezők sem támogatják jelenlegi formájában a javaslatot. A független taxisok azonban oly mértékben egyetértenek vele, hogy Bakucz József, az 500-600 taxist tömörítő Taxi Gépkocsivezetők Független Szakszervezetének elnöke szerint a fix tarifa bevezetése érdekében a demonstrációtól sem riadnak vissza. Mint mondja, tűzzel-vassal át fogják vinni, mert nagyon elkeseredettek, s attól tartanak, ha most kiengedik a kezükből a lehetőséget, húsz évig nem változik semmi. A szakszervezeti vezető szerint a taxis cégek évi több milliárd forintos bevételüket féltik, amit a taxisofőröktől szednek be.

Fővárosi droszt. A tömegközlekedésbe integrálnák.

DRASZTIKUS EMELÉS. A fuvarszervezőkkel együttműködő taxisok fix díjat fizetnek a cégeknek; ennek összege Sipeki József, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara taxis tagozatának vezetője szerint az átlagos taxis által megkereshető összeg 10 százalékának felel meg, havi 40-50 ezer forint. A fuvarszervező cégeknek 4,0-4,5 ezer taxis dolgozik. Sipeki hangsúlyozta: a fix árat már ők is régóta szorgalmazzák, de szerintük csak a problémák komplex rendezésével, az árnak, a drosztkérdésnek, a taxik számának és az ellenőrzésnek az együttes megoldásával lehet rendet teremteni. A fix tarifa önmagában való bevezetése tönkreteheti a szakmát, mert a jelenleginél jóval magasabb ár hatására emelkedhet a taxis piacra belépők száma, miközben a kereslet látványosan visszaeshet.
A taxis tagozat vezetője szerint a jelenleginél jóval alacsonyabb lehetne az ár, ha egyensúlyban volna a kereslet és a kínálat. Most 28-34 százalékos a taxik kihasználtsága, míg a nyolcvanas években nem mehetett 70 százalék alá a „guruló állomány” (a hasznos és megtett kilométerek aránya). A piac Sipeki szerint a mostani létszám bő felét tudná jól eltartani.

Alkotmányellenesen?

A Rusznák Imre által javasolt fix ár a GVH szerint nem költségalapú és nem indokolt mértékű. Torjákné Amberger Teréz vezető főtanácsos szerint két okból is alkotmánysértést lehet vélelmezni:

1 Az ártörvény szerint a helyi körülmények figyelembevételével lehet megállapítani az árakat, márpedig a telefonos megrendeléseknél a piaci ár 140-180 forint – a piac 80 százalékán ez érvényesül -, a szerződéses piacon pedig még ennél is kisebb, már 85 forintos kilométerenkénti árra is van példa, ezeket irreális 240 forintra felemelni. Ezzel az önkormányzat megsértené az ártörvényt.
2 A másik „bukta”, hogy a fix árat olyan piacra – a szerződéses és a telefonos megrendelésekre is – kiterjedően határoznák meg, amelynek esetében előzetesen áralkut lehet folytatni, illetve tájékozódni lehet az árakról, tehát működőképes versenypiacok vannak.

A GVH szerint az egységes fix tarifa bevezetése helyett inkább az egyes piaci szegmensek sajátosságait kezelő szabályozásra volna szükség. A versenyhatóságnál is úgy látják, hogy a tarifák ilyen mértékű emelése, elszakítása a piaci áraktól csökkentené a keresletet, ugyanakkor várhatóan növelné a kínálatot is, aminek hatására csökkenne a taxik kihasználtsága. Ez egyértelműen rossz lenne az utasoknak, de tovább rontaná a taxisok megélhetését is. Torjákné Amberger Teréz vezető főtanácsos úgy véli, a szerződéses piacon egyáltalán nincs szükség árszabályozásra, mert itt az árszintet a tényleges verseny határozza meg, a telefonos szolgáltatások esetében pedig az ármaximálás tökéletesen betölti szerepét, de még a leintéses esetekben is alkalmas arra, hogy a túlárazás ellen megvédje az utasokat.
A főváros bevallott célja, hogy a drosztokat a tömegközlekedési hálózat kiegészítőjévé tegye. Egy ilyen célkitűzés akkor valósítható meg, ha az árszabályozás is ezt szolgálja, más szóval a droszton történő fuvarfelvételt teszi az önkormányzat a legolcsóbbá. Ekkor lehet ugyanis az utasok számára is vonzóvá tenni a hálózatot. A drosztos fuvaroknál a GVH akár a rögzített árat is elképzelhetőnek tartja, ha ezek a jelenlegi telefonos rendelési tarifák alatt lennének. Ezzel növelni lehetne a keresletet, egyúttal a gépkocsik kihasználtságát is. Ugyanakkor ez csökkentené a taxisok kiszolgáltatottságát is, hiszen a fuvarszervező cég esetleges méltánytalan szerződéses feltételei esetén reális alternatívává válna a drosztról történő fuvarozás. A Rusznák Imre által javasolt árképzés a versenyhivatal szerint 60-70 százalékos díjemeléshez vezetne. Az átlagtarifa ugyanis most – a taxitársaságok szerződéses árait is figyelembe véve – kilométerenként 160 forint, ami a javaslat szerint 80 forinttal emelkedne, a 300 forintos kiállási díj pedig az átlagos fuvarköltséget mintegy 20 százalékkal növelné meg. A javasolt ár a hivatal szerint nem költségalapú és nem indokolt mértékű. A főtanácsos szerint két okból is alkotmánysértést lehet vélelmezni (lásd külön). A versenyhivatal megtámadja a fővárosi önkormányzat rendeletét, ha a tervezett módon vezeti be a rögzített árat, s lehet, hogy az ártörvényt is, mivel nem mondja ki, hogy mire lehet fix árat alkalmazni, s nem tartalmaz korlátozó szabályokat. A főtanácsos szerint azonban megfelelő jogi értelmezéssel, figyelembe véve a versenyjog üzeneteit, s azt, hogy a vállalkozás joga és a verseny szabadsága az alkotmányban garantált, ezekre figyelemmel kell lenni még akkor is, ha az ártörvényben nincs erre vonatkozóan konkrét szabály. „Van már precedens: az Alkotmánybíróság hatályon kívül helyezett a szemétszállítás terén néhány önkormányzati rendeletet azért, mert az árak nem voltak költségarányosak, majd új szabályozásra kötelezte a törvényhozókat is, mert nem volt kielégítő a törvényi felhatalmazás” – emlékeztet a versenyhatóság illetékese.