Kóka kitért arra, hogy a vállalatok visszaállamosításáról folyó politikai vita elriaszthatja a külföldi befektetőket, miközben a térségben igen kemény harc folyik a külföldi tőkéért. A miniszter leszögezte, hogy a külföldi vállalatok képezik a magyar gazdaság gerincét, az export 70 százalékát, s a magyar GDP több mint felét adják.
„Bízom abban, hogy Orbán Viktor maga sem gondolja komolyan tőke- és privatizációellenes, a külföldi tőke ellen irányuló kirohanásait” – mondta Kóka, utalva arra, hogy a Fidesz kormányzása idején, 1998–2002 között egyetlen visszaállamosítást sem valósított meg.
A miniszter az interjúban szólt arról is, hogy bár Magyarországnak jók a gazdasági mutatói, szükség van reformokra: az állami apparátus „pazarló, bürokratikus és túldimenzionált”, felemészti azokat az erőforrásokat, amelyeket a gazdaság fejlesztésére, a szociális feladatok ellátására kellene fordítani. A reformok területei között említette az egészség- és oktatásügyet, az állami és önkormányzati igazgatási munkát.
Kóka szerint „szükség van egy új politikai nemzedékre, amely nemcsak meggyőződve van a változtatások szükségességéről, hanem azokat meg is tudja valósítani”.
