A FigyelőNet által megkérdezett makroelemzők egybehangzóan nyilatkozták: a soron következő ülésén a Monetáris Tanács szinten tartja az irányadó kamatlábat. A Reuters elemzői konszenzusa ugyanezt tükrözi: a véleményt nyilvánító 28 elemző- vagy kutatócég szakembereiből 28 szerint nem változik az alapkamat novemberben.
Belső-külső tényezők
Egy kamatdöntő ülésen több, esetenként egymással ellentétes irányú tényezőt kell mérlegelnie a Monetáris Tanácsnak, most azonban vélhetően a szokottnál könnyebb helyzetben van a testület – vélte megkeresésünkre Török Zoltán, a Raiffeisen Bank elemzője. Kedvező ugyanis az inflációs környezet – az októberi adat kitűnő volt, és a kilátások is jók –, a forintpiac megnyugodott, és a globális kamatkörnyezetben sem történt negatív fejlemény.
Jóllehet a forint a hét elején még erősen begyengült az euróhoz képest, mostanra visszaerősödött, és egy hónap távlatában stabilnak mondható. Az állampapírpiacon ugyan emelkedtek kicsit a hozamok a globális kamatkörnyezetet uraló hangulat változása miatt, de rövid távon ismét kedvezőek hazánkra nézve a kilátások. Az Európai Központi Bank (EKB) kamatemelését most már egyre valószínűbbnek tartják az elemzők (ez akár a jövő heti, december 1-jén esedékes kamatdöntő ülésen bekövetkezhet), ám ezt Török Zoltán szerint nem kell feltétlenül követnie a Magyar Nemzeti Banknak (MNB), főleg nem előre kamatot emelnie emiatt.
Ami pedig a külső faktorok közül kifejezetten kedvező volt hazánknak és a többi fejlődő piacnak, az az amerikai Federal Reserves (Fed) részéről a héten érkezett jelzés volt, mely szerint a testület a korábban vártnál előbb lezárhatja a kamatemelési sorozatot, és nem engedi el a kamatot 4,75-5 százalékig, mint azt eddig prognosztizálták. Erre a hírre számottevően vissza tudott erősödni a forint az euróhoz képest, és a kötvényhozamok is mintegy 15 bázisponttal leestek két nap leforgása alatt.
Távolabbi kérdőjelek
Az állampapírok hozamszintje ugyanakkor továbbra is azt mutatja, hogy a kamatemelési várakozások nem árazódtak ki teljesen a piacból, és egy 25 bázispontos emelést továbbra is elképzelhetőnek tartanak a befektetők – teszi hozzá Pintér András, az Inter-Európa Bank elemzője. Éppen emiatt, illetve az EKB-tól várható kamatemelés miatt Barcza György például 6,25 százalékos év végi alapkamatot prognosztizál – szemben az elemzői kar többségével, amely a 6 százalék szinten tartását valószínűsíti.
A Monetáris Tanács decemberi ülése tehát izgalmasabbnak ígérkezik a novemberinél, addig ugyanis még a nemzetközi hangulat is változhat. Török Zoltán hosszabb távon viszont a kamatcsökkentési sorozat folytatását tartaná indokoltnak, véleménye szerint a jövő év második felében – ha a külföldi befektetői hangulat nem romlik, és a hazai infláció is 2 százalék alá csökken – akkor van lehetőség a 6 százalékos ráta további mérséklésére.
A 2006 végi kamatvárakozások mindazonáltal a Reuters-poll eredményei alapján szokatlanul széles sávban, 5 és 8 százalék között szóródnak. A kérdésre válaszoló 26 elemzőből a legtöbben (tízen) 5,5 százalékos irányadó kamatlábat jósolnak, hatan 6 százalékosat, de többen vannak olyanok is, akik nem csekély emelésre látnak esélyt: 6,75-7-7,25 és 8 százalékos prognózis is előfordul.
Forint és euró
A forint-euró árfolyamot ezzel szemben meglehetősen stabilnak látják a jövőben is az elemzők: idén 250–260 forint között, jövőre pedig 250–272,5 forint között várják az euró kurzusát.
Ami pedig az euró bevezetését illeti, a Reuters-poll átlaga 2013-at mutat, úgy, hogy a nyilatkozó 11 elemzőből határozottan már csupán egy látja reálisnak a kormány által megjelölt 2010-es céldátumot. Az elemzők egyébként azt várják, hogy 245 és 265 forint közötti euróárfolyamon csatlakozunk majd az ERM-2 árfolyamrendszerhez, a prognózisok átlaga 256,2 forintos átváltási kurzust jelölt meg.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
