Az Alkotmánybíróság nemrég meghozott határozatában kimondta, hogy a bevásárlóközpontok, hipermarketek és köztéri zártláncú figyelőrendszerek (cctv) üzemeltetése ugyan nem alkotmányellenes, azonban az általuk készített felvételeket csak célhoz kötötten, közvetlen és tényleges veszély esetén lehet rögzíteni. A felvételek archiválási idejével kapcsolatban megállapította, hogy csak alkotmányosan védett cél érdekében lehet a hosszabb rögzítési időt engedélyezni. Az állásfoglalás hangsúlyozta nem lehetséges mindezt az úgynevezett intim, vagy szenzitív élethelyzetekben, ahol a magánélethez való jogot és az emberi méltósághoz való jogot sértheti a felvétel. Biztonsági szakemberek ezzel szemben 30-60 napig megőrzött felvételekről álmodnak.
Alkotmányosság vs. üzlet
A köztársasági elnök még tavasszal küldte el véleményezésre az alkotmánybíróságnak a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenységet szabályozó törvényt. Az államfő levelében – az állampolgárok személyes és önrendelkezési jogának csorbulása miatt – aggályosnak tartotta, hogy a rendszerek működtetői a felvételeket 30 napig tárolhatják.
Javaslata szerint ezt az időt 3 napra kellene redukálni, vagy a kamerák mögé nem kellene rögzítő rendszereket csatlakoztatni.
A köztársasági elnök kérése tárgyszerűen az adatkezelésre vonatkozott, ám jogi szakértők szerint ennél sokkal messzebb mutatott a felvetés, ugyanis az utóbbi időben éles társadalmi vita bontakozott ki a térfigyelő rendszerek és azok adatrögzítésének létjogosultsága miatt. Az Alkotmánybíróság szigorú, salamoninak mondható állásfoglalásával kissé bonyolította a cctv-k működtetőinek dolgát és további jogi kérdések felvetésére sarkallhatja az érintetteket. Egyfelől mi minősül közvetlen és tényleges veszélynek, és mi az, ami még beletartozik az alkotmányosan védett célok közé.
Célpontok
A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége szerint az is egyértelmű, hogy a bevásárlóközpontok, hipermarketek, üzemanyagtöltő-állomások célpontjai lehetnek többhetes előkészítő munkát igénylő, a közrend, a közbiztonság és az élet vagy testi épség elleni – például fegyveres-kézigránátos rablásnak, szándékos tűzokozásnak vagy akár terrorcselekménynek – bűncselekményeknek. Az áruházakban pedig egy időben akár 2-5 ezer vásárló is lehet egy helyen, s a feltételezett elkövetőket ezek közül kell kiválasztani. Ez viszont csak úgy lehetséges, ha tárolják a felvételeket, s a bűncselekmények kiderülése esetén utólagos elemzésnek vetik alá őket. Ugyanis ebből kiderülhet, hogy a bűnözők mire készülnek, illetve készültek, és miként akarták végrehajtani a cselekményüket.
A szakértők szerint itthon jellemzően a külső és belső kamerák jogállásáról vitatkoznak, míg a nyugat-európai országokban ezeket a rendszereket felhasználva hatékonyan lépnek fel a bűnözés ellen. Ugyanis szerintük a személyiségi, illetve adatvédelmi jogok betartásával is kitilthatók az áruházi tolvajok. Itthon ennek lehetősége még csak fel sem merült, ugyanakkor például egy-egy hipermarketnek évente 7-8 milliós veszteséget okoznak a visszaeső tolvajok és az áruházban fizetés nélkül fogyasztók. Mindehhez érdekességként hozzátartozik, hogy közel száz hipermarket van Magyarországon, vagyis az összesített kár 800 millió forint körül mozog.
Későn derülnek ki
A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége szerint több érv is amellett szól, hogy az adatokat hosszabb ideig őrizzék. Egyfelől ezekből az adatokból folyamatosan dolgozik a rendőrség, másfelől az üzleti vállalkozások ellen elkövetett vagyonelleni bűncselekmények, bűnismétlések általában 3 napon túl, de 30 napon belül derülnek ki. Nem ritka az sem, hogy a bűncselekményekre csak egy hónapon túl derül fény és ezek elemzésére, bizonyítására, illetve a többfős bűnszervezeteknél a szerepek tisztázására a zártláncú felvételek adnak csak lehetőséget.
Mindemellett a szövetség úgy véli: a rögzítési idők differenciált – az adatvédelmi szabályoknak megfelelő – meghatározásával a kamerák elsősorban a tisztességes állampolgárok személyes és vagyoni biztonságát szolgálják, biztonságérzetét fokozzák, s nem adnak helyet a tisztességtelen elemeknek.
