Vendégjárás

Károly Zsuzsanna és Virgil Zarnescu. A beilleszkedés nem ment könnyen, de mára mindketten megtalálták a számításukat a Flextronicsnál.

Virgil Zarnescunak remegett keze-lába, amikor 2000 tavaszán megkezdte első munkanapját a Flextronics nyíregyházi gyárában. Még magyarul sem tudott. „Amikor először álltam a szerelőszalag mellé, úgy éreztem, mindenki rám figyel. Azt hámoztam ki a megjegyzésekből, hogy többen jobban szerették volna, ha otthon maradok. Aztán, amikor látták, hogy becsülettel, rendben elvégzem a dolgomat, a rideg távolságtartást felváltotta a közömbösség, majd pedig a barátság” – mondja a Bukarest melletti kisvárosból származó, ma már csoportvezetőként dolgozó 39 éves férfi. Sikerült elérnie azt, amiért csaknem ezer kilométert utazott: bővítette szakmai ismereteit és elégedett a fizetésével. Utóbbiról csak annyit árul el, hogy mindennel együtt 100 ezer forint felett visz haza. A haza ebben az esetben már Nyírpazony, ugyanis nemcsak a Flextronicsot szerette meg, hanem egy helyi asszonyt is, akit azóta már feleségül vett, és egy kisfiuk is született.

Károly Zsuzsanna, a Flextronics selejtkezelője Beregszászról érkezett. Ő is feszengett, amikor belépett a gyárkapun. „A felvételi teszt jól ment, de nem hittem benne, hogy egy Ukrajnából jött nőt vesznek majd fel” – emlékszik vissza. A háromgyermekes anya ma már a Nyíregyházához közeli Leveleken él a családjával. „A határon túl nagyon kevés a munkalehetőség, és az átlagfizetések messze elmaradnak az itteni bérektől. Így, aki teheti, Magyarországon próbál szerencsét” – teszi hozzá.

BEÁRAMLÁS. Károly Zsuzsanna szavait támasztják alá a statisztikai adatok is, amelyek szerint évről évre egyre több külföldi dolgozik az országban. Tavaly már az 53 ezret is meghaladta az érvényes munkavállalói engedéllyel rendelkezők száma. A legtöbben, mintegy 35 ezren, Romániából érkeztek, de csaknem 9 ezren vannak az ukrán állampolgárok is. Szintén egyre növekszik a Szlovákiából érkezettek száma: jelenleg 2,5 ezernél is többen dolgoznak itt, elsősorban nyugat-dunántúli gyárakban. Ennél talán még érdekesebb, hogy a határon túli munkavállalók egy része a munkanélküliségtől leginkább sújtott Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében helyezkedik el – például a nyíregyházi Flextronicsnál. Orosi Józsefné, a vállalat humánpolitikai igazgatója szerint manapság nem könnyű megfelelő munkaerőt találni Kelet-Magyarországon. A közelmúltban a régió munkaügyi központjai által kiközvetített száz jelentkező közül csak egyet-kettőt tudtak alkalmazni. Vagy azért, mert nem volt a végzettségüknek megfelelő állás, vagy azért – és inkább ez volt a jellemző -, mert amikor meghallották a követelményeket, például a három műszakot, mindenki csak szabadkozott. Többen akkor hullanak ki, amikor a jelentkezők kézügyességét, pszichikai, egészségi alkalmasságát mérik fel. Akadnak olyanok is, akik az első egy hét vagy hónap után gondolják meg magukat. „Azoknak, akik hosszú állástalanság után térnek vissza a munka világába, nagyon nehéz a beilleszkedés. Számukra szokatlanok és gyakran elfogadhatatlanok az olyan utasítások, hogy mit, hogyan, mikorra végezzenek el” – keresi az indokokat az igazgatónő.

MAGASABB FIZETÉS. A határon túlról érkezettek számára a legnagyobb vonzerő az itteni fizetés. Ausztria és Szlovénia kivételével a szomszédos országokban az átlagfizetések messze elmaradnak a magyarországiaktól. Ugyanakkor a szabolcsiak számára minimálbéren, vagy valamivel afölött dolgozni nem jelent motivációt. A munkanélküli-segély, illetve a fekete- vagy a szürkegazdaságban megkeresett pénz együttesen jóval meghaladhatja az 57,5 ezer forintot.

Amíg a Flextronicsnál egyelőre nem gondolnak arra, hogy tömegével alkalmazzanak külföldieket, a Suzuki esztergomi üzemében csaknem ezer szlovákiai és száznál több ukrajnai és romániai részvételével készülnek az autók. „Tavaly csaknem a duplájára növeltük a kapacitásunkat, 700 fővel bővíteni kellett a dolgozók létszámát” – tájékoztat Izsák György személyzeti igazgató. „A környéken már régóta nincs elegendő munkaerő. Ezért rákényszerültünk, hogy a szomszédos Párkányból, illetve annak 50-60 kilométeres körzetéből, valamint a még távolabbi Romániából, Ukrajnából is toborozzunk” – sorolja az okokat.

A cég 2000 óta alkalmaz a határ túloldalán élő, zömmel magyar nemzetiségű dolgozókat, kezdeti százegynéhány fős létszámuk mára megtízszereződött. Jelenleg 2700-an dolgoznak a Suzukinál, s a munkások csaknem fele külországi. „Ma még kedvező helyzetben vagyunk, hiszen északi szomszédunknál az emberek a magas munkanélküliség elől menekülve szinte maguktól jönnek” – mondja az igazgató, aki attól fél, ez az állapot nem tart már sokáig, hiszen ambiciózus munkahelyteremtő beruházások indultak meg Szlovákiában.

Korábban itthon az északi és az északkeleti megyékből is toborzott munkaerőt az esztergomi üzem. Jöttek is, majdnem egész falvak, de nagy a fluktuáció. A legfőbb probléma az, hogy a magyar munkavállalók még a nagyobb fizetség reményében sem feltétlen mozdulnak meg. Ebben a szakemberek szerint a lakáshoz jutás és a közlekedés problémái is közrejátszanak. A Suzuki például ingyenes munkásszállással próbálja Esztergomba csábítani a tiszántúliakat, az észak-magyarországiakat. Ez sem vezet azonban mindig eredményre. Egy közép-dunántúli személyzeti vezető például arra panaszkodik, hogy tavaly szeptembertől kiürült előbb a helyi, majd a dunántúli munkaerőpiac. Ám az átlagon felüli fizetést kínáló hirdetésekre a legnagyobb munkanélküliséggel küzdő északkeleti régióból senki sem jelentkezett, hiába ajánlott fel munkásszállást a cég.

Suzuki-gyár Esztergomban. Több mint ezer külföldi vendégmunkást alkalmaznak.

ENGEDÉLYEZTETÉS. A cégeknek ahhoz, hogy külföldit foglalkoztassanak, engedélyt kell kérniük az illetékes munkaügyi központtól. Ez alól az uniós munkavállalók kivételek, leszámítva a németeket és az osztrákokat. Ennek oka, hogy az EU-n belül ez a két ország az, amely a legnagyobb mértékben korlátozza a magyarok kinti munkavégzését. A többi tagállamból érkezőknek lényegében csak regisztrációs kötelezettségük van. Munkavállalási engedélyt abban az esetben adnak ki a hivatalok, ha a vállalat az igénybejelentéstől számítva egy hónapon át nem talál a meghirdetett állásra megfelelő magyar munkaerőt. Lázár György, a Foglalkoztatási Hivatal munkaerő-piaci információk főosztályának vezetője ugyanakkor megjegyezi: kulcspozícióban alkalmazott nem uniós állampolgár esetében nem érvényes ez a szabály.

A külföldi munkásokra annak ellenére is szükség van, hogy a munkanélküliek száma nő: jelenleg 252 ezer körül mozog. Kutas János, a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium főtanácsosa ezt a többi között azzal magyarázza, hogy tavaly jó néhány könnyűipari üzemet is bezártak. A pályakezdő fiatalok is egyre nehezebben tudnak elhelyezkedni, és a gazdaság munkaerő-felszívó ereje is gyengül. Az országban egyébként Borsodban a legmagasabb, 18,3 százalékos a munkanélküliségi ráta; Szabolcsban 17,5 százalék ez az érték.

A feketén foglalkoztatott külföldiek számát Kutas János 100 ezerre teszi, miközben összesen 400 és 900 ezer között lehet az illegális munkavállalók száma. Szerinte elsősorban román, ukrán, szerb és kínai állampolgárokról lehet szó; őket főként a mezőgazdaságban (leginkább az idénymunkáknál), az építőiparban és a szolgáltatásokban alkalmazzák.

A külföldi dolgozók köre évente akár tízezer fővel is bővülhet. Mint Lázár György mondja, nehéz helyzetben vannak azok a cégek, amelyeknél speciálisan képzett szakmunkásokra lenne igény; ilyen például a vegyipar. A hazai szakképzés mindenesetre megérett az átfogó szerkezeti és tartalmi reformra. Addig is marad a határon túliak foglalkoztatása.