A Magyarországon bevezetett, lényegi változtatásokat tartalmazó nyugdíjreform nem oldotta meg a „potyautas” problémát. Ma nincs szoros kapcsolat a nyugdíjjárulék-fizetés és a nyugellátás között – jelentette ki az egykori pénzügyminiszter, a Közép-Európai Egyetem (CEU) vezető alelnöke a Generali-Providencia Biztosító Rt. szerdai sajtóbeszélgetésén Budapesten.
Amennyiben a társadalombiztosítási nyugdíj-rendszer egyéni számlán alapuló, a nyugellátást a tényleges járulékfizetéshez kötő nyugdíjrendszerré alakul át, szükséges lesz a „nulladik nyugdíjpillér” bevezetésére. Erre a minimális nyugdíjra azok lesznek jogosultak, akik után egyáltalán nem fizettek nyugdíjjárulékot s így egyáltalán nem jogosultak öregségi nyugdíjra – mondta Bokros Lajos.
„Rengeteg potyautas van a rendszerben, ugyanakkor a kormányok nem érdekeltek abban, hogy a potyautasokat kiszűrjék” – jelentette ki Bokros. Az ellátásból kiesők nyugdíját költségvetési forrásból kellene finanszírozni, ami pedig válságba sodorhatja a kormányzatot – tette hozzá.
Az egyéni számlás társadalombiztosítási rendszer bevezetésével egy időben a rokkantsági nyugdíjjal nyugállományba vonulókat is ki kell venni a társadalombiztosítás rendszeréből, ami pedig – lévén hogy a korábbi években a létszámleépítés, illetve a várható munkanélküliség valós alternatívájaként használták a rokkantosítást – vélhetően nem kis teher lesz a költségvetés számára.
A magyarországi nyugdíjrendszer jövőbeli problémáit növeli az az egész Európát sújtó demográfiai probléma, amelyet a társadalom elöregedése néven ismerünk, tetézve azzal a sajátos helyzettel, hogy az elmúlt években-évtizedben tömeges méreteket öltött Magyarországon a járadékfizetés elkerülése. A társadalombiztosítási nyugdíjrendszer talpon maradásához elkerülhetetlen lesz a nyugdíjkorhatár további emelése a jelenlegi 62-ről 65 évre, valamint a „helyettesítési ráta” – ami a jövedelem és a leendő nyugdíj arányának meghatározására szolgál – csökkentése akár 50 százalékra.
