Az utóbbi hónapokban kiderült: az egy évvel ezelőtti adatokhoz képest 0,9 százalékponttal nőtt a munkanélküliségi ráta, is elérte a 6,9 százalékot. Köziben 38 ezer új munkanélkülit regisztráltak, ráadásul e körben növekszik a pályakezdők aránya. Mennyiben tekinti ezt a tárca kudarcának?
– Magyarországon évek óta alacsony a munkanélküliségi ráta, miközben magas az inaktivitás. Ennek oka a kilencvenes évek elejére vezethető vissza, amikor a gazdasági szerkezetváltás során több mint egymillió álláshely tűnt el a munkaerőpiacról. A kormányzati ciklus elejével összehasonlítva a mostani adatokat, azt látjuk: mintegy 40 ezer fővel bővült a foglalkoztatás, ugyanennyivel nőtt a munkanélküliség, s 80 ezerrel csökkent az inaktívak köre. Ha valaki bárhol a világon képes az inaktivitásból egy lendülettel a munkaerőpiacra vinni az embereket, azt szerintem Nobel-díjjal kell kitüntetni. Nyilvánvaló, hogy az aktív munkakeresésen át vezet az út a foglalkoztatásig; ezt nevezik munkanélküliségnek. Ezért nem volt meglepetés, hogy emelkedett a ráta. Sőt, valószínűleg még tovább növekszik néhány tized százalékpontnyit. A jövő évtől a munkaképes lakosság létszáma csökken. Az inaktív lakosságot viszont már most elkezdtük megmozgatni, s ennek következtében jelentek meg a munkanélküli ellátórendszerben. Tehát egészséges, tervezett folyamat eredményét látjuk most néhány nem túl szép szám mögött.
– Milyen lépések váltották ezt ki?
– A kormány eltörölte a sorkatonaságot; ez plusz 23 ezer embert jelent a munkaerőpiacon. A nyugdíjrendszer módosítása nyomán 2004-ben 23-25 ezer ember egy évig még nem mehetett nyugdíjba. A csatlakozás előtt Szlovákiából mindössze 2 ezer ember vállalhatott munkát Magyarországon; tavaly májusban megszűnt a korlátozás, s a szlovákiai vendégmunkások száma megtízszereződött. E három tényező már önmagában is 75 ezer fős munkanélküliség-bővülést hozna, s lám, mégsem annyival nőtt a mutató, hanem „csak” 38 ezerrel. Nagy a mozgás a munkaerőpiacon, sok munkahely megszűnik, újak jönnek létre. Sokan váltásban vannak. A munkaadók észrevették: akkor járnak jól, ha regisztrált munkanélkülit alkalmaznak. Emiatt egyik pillanatról a másikra 86 ezerről 131 ezerre ugrott a kiadott alkalmi munkavállaló-könyvek száma. Ehhez képest ez a 0,9 százalékpontnyi elmozdulás nem kiugró és nem váratlan.
– Gyurcsány Ferenc többször nyilatkozta: hiába menne el a minisztériumokba, és hiába nyitogatná a fiókokat, egyetlen reformtervet sem találna. Ön is találva érzi magát?
– Egyáltalán nem. Vannak elgondolásaink és javaslataink.
– Miért nem tud erről a miniszterelnök?
– Tud, hiszen folyamatosan megkapja a javaslatainkat. Nyilván a kijelentést a tárcák többségére értette, s mi ebben a tekintetben a kisebbségbe tartozunk.
– Januárban lefaragták a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásához adott állami támogatást. Hosszabb távon mit akar kezdeni ezzel a területtel a kormány?
– A korrekciókat a munkáltatók és munkavállalók képviselőinek egyetértésével tettük meg. A támogatást nem csökkentettük, csak a visszaélés lehetőségét szorítottuk vissza. A piacképes termékeket előállító cégek számára még a létszámbővítés feltételeit is biztosítjuk. Ám nem finanszírozzuk az álfoglalkoztatást. Az elmúlt három esztendőben egyre többen vették észre, hogy ez „puha pénz”.
– Magyarán rossz a szabályozás.
– Most tervezzük a módosítását. Január elején a pénzkifizetést korlátoztuk, de a tisztességes vállalkozások megkapják a pénzüket az elkülönített keretből. Ebben az esztendőben bevezetjük a cégek akkreditációját, s csak a nyilvántartásban szereplők kaphatják meg a magasabb támogatást. A következő év elejétől a terápiás foglalkoztatást, ahol a legtöbb visszaélést tapasztaltuk, más forrásból kell megoldani, 2007-től pedig bevezetjük az EU-konform támogatási rendszert.
– A pénzügyminiszter-váltással egy időben a kormányfő meghirdette a „száz lépés” programját, s a munkaügyi tárcára osztotta, hogy a Pénzügyminisztériummal közösen tervet dolgozzon ki az adó- és járulékfizetők számának növelésére. Az idén eddig a 6,5 milliárdos foglalkoztatási programról lehetett hallani, de eszerint Gyurcsány Ferencnek ez nem elég.
– Az országnak sem elég. Mert tarthatatlan mértékű a fekete- és a szürkegazdaság, a be nem jelentett foglalkoztatás. Az említett 6,5 milliárdos közmunkaprogramon kívül további több mint 75 milliárdot különítettek el foglalkozási és képzési programok finanszírozására.
– Van-e már újabb terve?
– Segíteni kell a munkaerőpiac önszabályozó mechanizmusait. Folytatjuk a munkaügyi nyilvántartás pontosítását, megerősítjük a munkaügyi ellenőrzést. Bevezetjük továbbá a munkavállalói jogok biztosának intézményét, így érzékeltetjük: rendezett munkaügyi viszonyokra van szükség a cégeknél.
– Mikor lép hivatalba a munkaügyi biztos?
– Néhány héten belül. Elkészült a jogszabály, most a személyi egyeztetésnél tartunk.
– A munkaviszonyt palástoló színlelt szerződésekkel szemben június végén lejár az adómoratórium. Viszont az újságírók, a színészek és más művészek számára a legális vállalkozói szerződés feltételeit – ígérete ellenére – nem dolgozta ki a Pénzügyminisztérium és a munkaügyi tárca.
– Tudom, hogy az újságírókat a saját szerződésük jobban érdekli, mint a színlelt szerződések ügye általában – de a magyar társadalom többségét ez nem érinti.
– Amikor a munkavállalás kifehérítéséről beszél, erről is szólni kell.
– Nyilván szórhatnék hamut a fejemre. Vannak ötletek és javaslatok, s elképzelhető, hogy június végéig előállunk egy új javaslattal. Egyébként ezt az ügyet az Európai Unióban eddig még senki nem tudta megoldani. Eddig nekünk sem sikerült – ha kell, fogja fel ezt önkritikának.
