A kormány kitart eddigi gazdaságpolitikája mellett – nem adja fel a pénzügyi stabilizáció eredményeit, nem kezd egyensúlybontó mesterséges élénkítésbe -, ugyanakkor úgy látja, hogy a fenntartható növekedés feltételei megteremtődtek.
Horn Gyula kormányfő, gazdasági minisztereivel (Csiha Judittal, Fazakas Szabolccsal, Lotz Károllyal és Medgyessy Péterrel) vállvetve a Gazdaság 97 című fórumon meghirdette a gazdasági mosolyoffenzívát. Vállalati, pénzintézeti vezetők előtt a miniszterelnök nem pusztán kormánya eddigi eredményeit ismertette, de többször is hangsúlyozta: annak gazdaságpolitikai irányától nem tér el. A kijelentésnek az adott különös jelentőséget, hogy mindez az éppen Budapesten tárgyaló – és a fórumon meghívottként részt vevő – hesseni tartományi miniszterelnök, valamint a kíséretében lévő népes német üzletembercsoport előtt hangzott el.
Mint Horn hangsúlyozta, e politikát a koalíciót alkotó mindkét párt országgyűlési képviselői támogatják. Nem tekinti alternatívának az ország további eladósodását, nem tartja elfogadhatónak a stabilizáció eredményeinek fellazítását: csakis a fenntartható növekedés tűzhető ki célul. Az viszont már 1997-re is prognosztizálható, mivel, mint mondta, gazdasági alapjai megteremtődtek.
A gazdaságpolitika középpontjában továbbra is az infláció csökkentése áll. (Kovács Álmos, az MNB alelnöke később megjegyezte: az infláció csökkentésének egyik alapfeltétele, hogy a nominális bérkiáramlás is igazodjon az antiinflációs politikához.) Horn kiemelte, hogy az energiaár-emelés mértékének eldöntésekor e szempontokat is figyelembe vették, noha biztosították a termelőknek a magas eszközarányos nyereséget. (Ezt Újhelyi Géza, a belga befektetők többségi tulajdonában lévő Dunamenti Erőmű vezérigazgatója erőteljesen vitatta, mielőbbi magas szintű tárgyalásokat sürgetve.) Később Medgyessy Péter pénzügyminiszter hozzáfűzte: az áremelés kordában tartásakor nem is annyira a lakossági terhek mérséklése volt a céljuk, mint inkább a vállalatok költségeinek visszafogása – annak érdekében, hogy a magyar termelők megőrizzék versenyképességüket a nemzetközi piacokon.
A kormány szándéka az, hogy Magyarország regionális pénzügyi és redisztribúciós központtá váljék, s az ezzel kapcsolatos konkrét projektek finanszírozását a kereskedelmi bankra bízná. Lotz miniszter a roham léptekkel zajló infrastrukturális fejlesz-tésekről szólva elmondta: a kormány célja belátható időn belül eleget tenni annak az EU-elvárásnak, hogy Magyarország modern értelemben is elérhetővé és átjárhatóvá váljon.
Medgyessy a gazdaság fellendítésében kiemelkedő szerepet szán a multinacionális vállalatoknak. Az igényekre építve azt javasolja, hogy a magyar vállalatokat „szőlőfürtszerűen” fűzzék fel a multik nemzetközi hálózatára. Ahhoz pedig, hogy a hazai cégek képessé váljanak arra, hogy a multik beszállítói lehessenek, a kis- és középvállalkozásoknak szánt támogatási rendszer összehangolását tűzte ki célul.
Fazakas Szabolcs ipari, kereskedelmi és idegenforgalmi miniszter azt emelte ki, hogy adottak a külpiaci feltételek a magyar gazdaság exportvezérelt növekedéséhez, a várható konjunktúra a magyar kivitelt jövőre kifejezetten segíteni fogja. A debütáló miniszter ismételten sürgette, hogy az általa vezetett intézményt nyugat-európai mintára a reálgazdaságért felelős Gazdasági Minisztériumnak nevezzék el. Fazakas azt is megemlítette, hogy szerinte a Magyarországon honos két gazdaságfilozófiai iskola nézetrendszere összebékíthető.
