Arabidiopsis hajtások. Sikeres módosítás.
Legalább százmillió taposóakna hever a föld alatt világszerte, s e felderítetlen robbanóeszközök évente 25 ezer áldozatot szednek – derül ki a nemzetközi Vöröskereszt adataiból. Nem véletlen hát, hogy az aknák azonosításának technológiáján számtalan kutatócsoport dolgozik. A robbanószerekből kiáramló gázok megtalálására már javasoltak méheket, kutyákat, sőt, óriáspatkányokat is, egy dán kutatócsoport viszont az állatok helyett most növényekkel próbálkozik. Egy általuk előállított génmódosított gyomnövény zöldből bordó színűvé változik az aknák fölött nőve.
Az Arabidiopsis nevű növény a genetikai kísérleteknek a fehéregérhez hasonlóan kedvelt alanya. A koppenhágai Aresa Biodetection biotech cég most ebbe olyan gént ültetett, amelynek fehérjeterméke az aknákból elillanó nitrogén-dioxidot a vöröskáposzta jellegzetes színét is adó antociánná változtatja. A dán kutatók szerint a módosított növény magvaival bevetve az elaknásított területeket, néhány hét alatt felderíthetők a bombák. A tudósok jelenleg a dán hadsereggel együttműködve tesztelik a rendszert.
Bár a biológiai érzékelésen alapuló aknafelderítő módszerek a laborokban kivételesen hatékonyak, terepen általában kudarcot vallanak, vagy csupán fél sikert hoznak. Ennek oka a valós helyszínek kiszámíthatatlansága; a gyomos technika például nehezen működne Kambodzsában, ahol az aknák jó részét sűrű dzsungelekben ásták el. Ezért ott – és máshol is – a mai napig a speciálisan megerősített bulldózerek hozzák a legkézzelfoghatóbb eredményeket. A dán kutatók mindenesetre két éven belül a rendszer éles tesztelését tervezik.
