Gumicsónakkal csempészték át a jeges Tiszán Ukrajnából azt a 2 millió forint értékű, 5880 doboz ukrán zárjegyes cigarettát, amelyet Kispalád közelében a napokban találtak a határőrök. Becslések szerint a tavaly legálisan, boltokban értékesített 18,6 milliárd szálnál legalább 20 százalékkal többet “feketén” vásárolnak a hazai dohányosok. Míg a kilencvenes években 26 milliárd szál cigarettát vettek a hazai üzletekben, 2002-ben már csak alig 21 milliárdot. 
BETELT A POHÁR. A Debreceni Dohánygyár angol tulajdonosa bejelentette, májusig megszünteti a 380 főt foglalkoztató bázist. A világ negyedik dohányipari vállalkozása, a bristoli Imperial Tabacco kezébe két éve jutott a 13 európai dohányfeldolgozóval rendelkező hamburgi Reemtsma csoport, így a debreceni cigarettagyár és a 2001-ben 3,5 milliárd forintból felépített filterüzem is. Az új angol tulajdonos most nemcsak a magyar, hanem a szlovákiai és a szlovéniai gyárait is bezárja, miután tavaly az egyik holland üzemét és a székhelyén lévő elosztóközpontját is felszámolta.
David Chresswell, az Imperial Tabacco-csoport gyártásért felelős ügyvezető igazgatója szerint a versenyképesség és a hatékonyság javítása érdekében hozták meg a döntést (így is marad 32 gyára a csoportnak). “A felesleg nagyságát jól mutatja, hogy a magyar leányvállalat kapacitása évi 12 milliárd szál cigaretta, a tavalyi termelése pedig 2,7 milliárd volt” – példálózik Tőtös Zsolt, a Reemtsma Debreceni Dohánygyár Kft. vezérigazgatója. A bezárt üzemek helyett nem is épül új, és nem tudni, hogy német vagy lengyel gyárból látják-e majd el a magyar piacot. A gyárbezárás hidegzuhanyként érte Debrecen vezetőit is. “A város operatív fejlesztési programja és a településfejlesztési terv is a gyár megmaradásával számolt” – közli Kósa Lajos polgármester.
A dohánygyári fogyókúra nem egyedi. A British American Tobacco (BAT) kimondottan az uniós csatlakozással változó körülményekre hivatkozva szervezi át magyar leányvállalatát. Az idén indított program keretében egyebek között 1,5 milliárd forintos informatikai fejlesztéssel 70 ponton változik a cég beszerzése és termelése. Valamelyest az 1000 fős létszám is csökken. Az egri gyárat működtető Philip Morris Magyarország szintén megvizsgálja a hatékonyság és a versenyképesség növelésének lehetőségeit az egységes uniós piacon. “Döntés még nincs” – mondja Tar Ágnes szóvivő.
ADÓ-OKOK. A dohánygyártók ugyan főleg az EU-csatlakozással járó változással magyarázzák a régiós átszervezést, a magyar szabályok azonban önmagukban is indokolhatnak gyárbezárást. Az unióban 2006-ig tervezik elérni, hogy a cigaretta kiskereskedelmi árában az úgynevezett minimum adószint elérje az 56 százalékot. A 10 csatlakozó, közöttük Magyarország is, 2009-ig haladékot kért és kapott a bevezetésre. Ennek ellenére a dohánytermékek jövedéki adója az idén januártól 35 százalékkal emelkedett itthon. (Az ezerszálanként fizetett tételes adó 4950 forintról 6450 forintra, a kiskereskedelmi forgalom után fizetett 20 százalékról 23 százalékra növekedett.) A dohánylobbi számításai szerint a kiskereskedelmi adószint ezzel elérte az 58,3 százalékot. Ez tovább gerjeszti a feketekereskedelmet, amelyet a gyártók szerint nem képes megfékezni sem a határőrség, sem a pénzügyőrök “dohány-kommandója”.
Szabályt sem kell sérteni ahhoz, hogy valaki olcsóbban jusson hozzá a mindennapi cigarettájához. Személyenként négy karton, azaz 40 doboz – akár másfél-két hónapra elegendő – cigarettát vám- és illetékmentesen hozhat be az országba bárki. Májustól a szlovákiai “magánimporthoz” útlevél sem kell. Aki pedig hajlandó Ukrajnába átruccanni, a belpiaci ár hatodáért vásárolhat füstölnivalót. A terméktanácsi becslések szerint az idén mintegy 20 százalékos forgalomcsökkenésre lehet számítani. Más kalkulációk szerint a több mint 3 millió hazai dohányos 450 milliárd forintot költ szenvedélyére, így, ha beválik a terméktanácsi prognózis, 90 milliárd forintos bevétellel lesznek szegényebbek a forgalmazók, és több, mint 50 milliárd adóforintról mondhat le az állam.
