Évek óta megszokott látvány volt Tokió főpályaudvarán, hogy az ingázók keserves arckifejezéssel figyelték azt a kivetítőt, amely a bejáratnál áll és az aktuális részvényárfolyamokat mutatja. Újabban viszont egyre vidámabb a tekintetük, hiszen a Nikkei index egy év alatt 56 százalékkal emelkedett. Változik az utca képe is. A japánok éveken át a 10 ezer dollárnál olcsóbb kisautókat favorizálták, de mostanában egyre többen váltanak luxusszedánokra. Az április 24-én kezdődött úgynevezett Aranyhétre 3,3 százalékkal több helyfoglalást regisztráltak az üdülőhelyeken, mint tavaly, e téren 2000 óta az először mértek növekedést. Sőt, a belföldi turizmus erősödése mellett Maui és Bali partjain is többen napoznak majd az idén, mint 2003-ban.
Tokiói utca. Szárnyal a kedv…
SZKEPSZIS. Úgy tűnik, évekig tartó bukdácsolás után Japánban végre igazi fellendülésről lehet beszélni. Némelyek persze szkeptikusak, és van is mire hivatkozniuk. Amikor 1996-ban a GDP 2,5 százalékkal bővült, mindenki azt mondta, a gazdaság magára talált, ám egy évvel később beütött az ázsiai pénzügyi válság. Aztán 2000-ben 1,1 százalékos növekedést sikerült elérni, de ezt két évi, deflációval párosuló visszaesés követte, jórészt a technológiai szektor megroggyanása és az amerikai kereslet elapadása miatt.
Ezúttal azonban kedvezőbbek a jelek. Az amerikai fellendülés és a kínai gazdaság hipergyors növekedése hatására közel egy éve rohamosan bővül Japán exportja. A sajátrészvény-vásárlásoknak, a javuló eredményeknek és nagy tőzsdei társaságoknál végrehajtott szerkezetátalakításnak köszönhetően tavaly az átlagos részvényhozam 6 százalék volt, ami nem kiugróan magas ugyan, de sokkal jobb a 2001-es, gyakorlatilag nulla százalékos rátánál. A legfrissebb adat szerint februárban a folyó fizetési mérleg többlete éves összevetésben 46 százalékkal, 20 milliárd dollárra ugrott, s ezzel sorozatban a nyolcadik hónapja nőtt. Egy hónappal korábban a külkereskedelmi mérleg szufficitje 135 százalékkal bővült. A jegybank áprilisi havi jelentése azt állapítja meg, hogy minden ágazatban javul az üzleti bizalom. Még a régóta küszködő szolgáltatási szektor is kezd magához térni: februárban a kiskereskedelmi eladások 1,7 százalékkal, hét éve nem látott mértékben bővültek.
Eddig tehát minden arra utal, hogy a fellendülés jól megalapozott. A tavalyi 2,7 százalékos GDP-gyarapodás után közgazdászok erre az évre 3 százalékot prognosztizálnak. A jegybank legutóbbi negyedéves felmérése, a tankan – amelyben tízezer vállalat vezetőit kérdezik a beruházási és munkaerő-felvételi tervekről – azt mutatja, hogy az üzleti bizalom 1997 óta most a legerősebb. Ahogyan a kínai keresletnek köszönhetően meredeken emelkedik az acél, a cement és más anyagok ára, a japán gyártók végre ismét tisztességes nyereséggel tudnak termelni. A Nihon Keizai Simbun gazdasági napilap másfél ezer tőzsdei társaságra kiterjedő felmérése szerint a márciussal zárult üzleti évben az adózás előtti nyereségek 15,6 százalékkal nőttek, így immár második éve javultak számottevően.
Az elmúlt tíz évben spórolóssá váló japán fogyasztók újabban ismét elkezdtek költekezni. Februárban a háztartások kiadásai éves összehasonlításban 5,2 százalékkal bővültek, aminek hátterében a fizetések, a túlórapénzek és a bónuszok emelkedése áll. Prosperálnak az innovatív kiskereskedelmi cégek, köztük is leginkább a Kínából importáló és alacsony árakat kínáló Aeon, amely 33,3 milliárd dolláros éves forgalmával már Japán legnagyobb áruházláncává vált, megelőzve az Ito-Yokadót. Ha a fellendülés tartós marad, az a lakossági kereslet jelentős erősödését hozhatja.
Mutatós mutatók
Tíz szűk esztendő után Japán biztató jeleket mutat
GDP. Tavaly a hazai össztermék 2,7 százalékkal gyarapodott, erre az évre 3 százalékos növekedés várható.
LAKOSSÁGI FOGYASZTÁS. A háztartások kiadásai februárban 5,2 százalékkal nőttek, és a fogyasztói bizalom négyéves csúcson van.
TŐZSDE. A 132 milliárd dollárnyi külföldi pénznek és a vállalati eredmények javulásának köszönhetően a Nikkei index egy év alatt 56 százalékkal emelkedett.
KÍNA. A japán gazdasági kibocsátás közel egyharmada Kínához kötődik, azaz ha a kínai gazdaság nem válik túlfűtötté, továbbra is ömlenek majd oda a japán exportcikkek.
A másik probléma a pénzügyi rendszer helyzete. A rendelkezésre álló legfrissebb adat szerint az elmúlt pénzügyi év tavaly szeptemberrel zárult első felében a rossz hitelek összege 10 százalékkal, 300 milliárd dollárra csökkent, ami komoly javulás, még akkor is, ha ebbe besegített a tőzsde fellendülése és a vállalati nyereségek növekedése.
ADÓSSÁGGOND. Ám a Nemzetközi Valutaalap (IMF) áprilisi jelentéséből kiderül, hogy a regionális bankok, amelyekre a rosszhitel-állomány 44 százaléka jut, továbbra is aggasztó állapotban vannak. A pénzügyi hatóságok vezetői tehát még messze nem lehetnek nyugodtak. Ezenkívül a kamatok emelkedése érzékenyen érintené mind a tetemes tartozásokat felhalmozó vállalatokat, mind az államot, amely a közkiadások finanszírozásához rá van utalva a rendkívül olcsó hitelekre. Jelenleg az államadósság már eléri a GDP 144 százalékát.
Hosszabb távon a demográfiai változás okozza a legnagyobb gondot. Ma a teljes lakosság 18,5 százalékát teszik ki a 65 évnél idősebbek, de 2030-ra ez az arány 30 százalékra emelkedik. Márpedig egy korosodó népesség nem termel és nem fogyaszt annyit, mint egy fiatalabb, dinamikusabb nemzet. Egyszóval a távlati kilátások korántsem rózsásak. Mindazonáltal ez a mostani gazdasági ciklus erősnek látszik. Az idei Aranyhéten végre felhőtlenül lehetett ünnepelni.
