Egérváll, monitorszem. E látszólag nevetséges elnevezések mögött nagyon is komoly foglalkozási megbetegedések húzódnak. Az előbbi az egér állandó használatától megfeszült kar okozta vállizületi torzulást takarja, az utóbbi pedig olyan távollátásra utal, amelynél a tiszta látás távolságán belül a szemlencse képtelen alkalmazkodni, és súlyos esetben szinte deciméterenként kell szemüveg-dioptriát változtatni. Mindkettőért a számítógép helytelen használata a felelős.
REJTETTEN. A számítógépes irodai munkából fakadó hosszadalmas és gyakran igen kellemetlen megbetegedések rontják a munkatársak közérzetét, és csökkentik munkavégzésük hatékonyságát. A gond azonban az, hogy a cégek ebből eredő veszteségei nem jelentkeznek azonnal, s nehezen is mérhetőek, ezért a vállalatok nem közvetlenül érdekeltek a dolgozók munkavégző képességének hoszszú távú megőrzésében.
„Sok bérelt irodában annyi dolgozót próbálnak bezsúfolni egy térbe, hogy a közlekedésnél állandóan zavarják egymást. A hasznos irodaterület összezsugorítása konkrétan számszerűsíthető költségcsökkentéssel jár, míg a zavaró tényezők miatt kieső munkaidő értékét nagyon nehéz megbecsülni” – szemlélteti a problémát Török István, a Trammel Crow Wallis Ingatlanszolgáltató Rt. vezérigazgató-helyettese. Tény, hogy a jelenlegi piaci versenyben nem mindig jut elegendő erőforrás az irodai munkavédelemre. Nem meglepő ezért, hogy a cégek többsége például az egészségvédelmi szempontból tesztelt 30 ezer forintos irodaszékek helyett a gerincre kifejezetten ártalmas olcsó ülőalkalmatosságokat szerzi be. Vannak azonban olyan megbetegedések, amelyeket a vállalatok minimális odafigyeléssel és ráfordítással megelőzhetnének. Gyakori, hogy csupán egy rossz frekvenciára beállított monitor vagy egy nem megfelelően elhelyezett vagy karbantartott légkondicionáló készülék az egészségkárosodás okozója.
„Láttam már olyan irodai dolgozót, aki pulóverrel a fején dolgozott, mert közvetlenül rá fújta a légkondicionáló a hideg levegőt” – említ egy elrettentő példát Mischinger Gábor, a Műegyetem ergonómia és pszichológia tanszékének laborvezető mérnöke. „Tarthatatlan, hogy egyes vállalatok még arra sem veszik a fáradtságot, hogy figyelmeztessék a munkavállalót: a monitorját ne 50 Hertzre állítsa be, szegény dolgozónak meg fogalma sincs, miért folyik ki a szeme” – fűzi hozzá Mischinger. (A szemnek a minél nagyobb rezgésszám kedvező, legalább 100 Hertz.) Ugyan rendelet írja elő, hogy naponta legfeljebb hat órát tölthetnek a dolgozók a monitor előtt, s a cég védőszemüveget köteles biztosítani a számukra, ám ennek betartását nehéz ellenőrizni.
MINDEN ÖSSZEFÜGG. Fogl Magdolna belgyógyász, foglalkozás-egészségügyi szakorvos szerint egy-egy rossz szék vagy villódzó monitor nemcsak közvetlenül károsítja az egészséget, hanem azáltal is, hogy tovább növeli a munkahelyi stressz mértékét. „A cégek az irodai egészségvédelmet munkahelyen kívüli rekreációs lehetőségekkel próbálják kiváltani. A szív- vagy érrendszeri problémák esetében azonban gyakran csak tovább növeli a veszélyeztetettséget egy fitnesz-, fallabda- vagy konditerem-bérlet” – állítja a szakorvos. Ráadásul, ha egy cég nem körültekintő a számítógépes irodai munkahelyek kialakításánál, a munkavállalót ért káros hatások nem összeadódnak, hanem hatványozódnak. A hagyományos fénycsövek vibrálása például rövid idő eltelte után fárasztja a szemet és az idegrendszert, mindez pedig drasztikusan felerősíti a monitor villogása által okozott megterhelést. Ugyancsak hatványozottan ártalmas kombinációnak minősül a szőnyegpadlóval felszerelt iroda és a rosszul karbantartott légkondicionáló, ami a levegőben meglevő káros anyagokat – tisztítószerek párái, fénymásolóból, nyomtatóból a levegőbe került veszélyes anyagok, pozdorjabútorokból kipárolgó oldószer, por – folyamatosan visszaforgatja a légtérbe. Ezért elengedhetetlen, hogy a cégek előrelátóak legyenek az irodák berendezésénél, s az összes tényezőt figyelembe véve, rendszerben gondolkodva alakítsák ki a munkahelyeket. Könnyen lehet például, hogy a vállalat által kiválasztott irodabútorok önmagukban megfelelnek a munkahelyi egészségőrzés feltételeinek, de ha nem illenek egymáshoz – például a széket az alacsony billentyűzettartó polc miatt nem lehet elég közel húzni az asztalhoz -, akkor ugyanúgy káros testtartást alakítanak ki a dolgozóknál, mint a rossz irodabútorok.
Díjazott egészség
Első helyezést ért el az Amerikai-Magyar Kereskedelmi Kamara idei Egészséges Munkahely AmCham Díj pályázatán kisvállalati kategóriában a Kürt Computer Rendszerház Rt. A munkahelyen hozzáférhető egészségügyi ellátás, a korszerű étkezés, a megfelelő ergonómia, valamint a testmozgás támogatása voltak az odaítélés szempontjai. Az informatikai biztonsági vállalat kertvárosi székházában saját uszodával, szaunával és más sporteszközökkel kényezteti a dolgozókat, jóga- és aerobic-bérletet biztosít, közös kirándulásokat és sportversenyeket rendez. A számítógép előtt ülő alkalmazottak szeme világát alacsony sugárzású, magas frekvenciájú monitorokkal óvják, forgószékekkel, notebook állvánnyal, csuklótámasszal biztosítják a helyes testtartást és ezáltal a kényelmes munkavégzést. Az irodaházban már tizenkét éve szelektíven gyűjtik a hulladékot.
IGÉNYRE SZABVA. A kihasználatlan irodaterületet más módszerekkel is törekedtek visszaszorítani, például igyekeztek minimálisra csökkenteni az irattár-felületet. „Egy főre nem adtunk többet, mint négy folyóméter polcot, viszont lehetővé tettük a szükséges dokumentumok elektronikus rögzítését. Az iratok néha rengeteg helyet foglalnak. Volt olyan dolgozó a költözésnél, aki harminc zsák papírt küldött a zúzdába, de még így is ment vagy negyven zsák az irattárba” – meséli Török István. A cég a berendezések kiválasztását sem bízta a véletlenre: mintadarabokat kértek be a bútorokból, székekből, és azokat a munkatársak kipróbálhatták, véleményezhették. A projekt még ezzel sem ért azonban véget, mert a későbbiekben is ellenőrizték a dolgozók elégedettségét a kialakított munkakörülményekkel.
