Sokáig úgy tűnt, hogy – hasonlóan az athéni olimpiához – a portugáliai labdarúgó Eb előkészületeivel is gondok lesznek. Feszített munkával azonban sikerült a rajt előtt átadni az új létesítményeket. A múlt hónap első felében avatták fel hivatalosan is a tíz új istadiont, igaz, számos bekötőút és parkoló megépítése még május végén sem fejeződött be.
Ricardo Pereira portugál kapus. Ki nyer?
Talán ez a hercehurca is hozzájárul ahhoz, hogy a helyiek kételkednek abban, mennyivel tud hozzájárulni az Eb az országimázshoz: egy gazdasági napilap, a Diário Economico felmérése szerint minden második portugálnak kétségei vannak ezzel kapcsolatban. Ugyanakkor egy tanácsadó cég előzetes tanulmánya szerint az ország ezen reklámozása legalább 290 millió eurót ér. A közvélemény azonban még nem ég focilázban – legalábbis nem felhőtlenül. A vezető portugál napilap, a Publico közvélemény-kutatása szerint a lakosság fele úgy véli, az Eb megrendezése nem jó befektetés, 60 százalékuk pedig tart attól, hogy az esemény célpont lehet a terroristák számára.
A biztonsághoz kötődő kiadásokat teljes egészében finanszírozza az állam, amely egyébként az előkészületek és a rendezés feladatainak ellátásában különböző mértékben volt és van jelen. A kormányzat több mint 20 millió eurót költött új rendőrségi felszerelésekre, egyebek mellett vízágyúkat és rohamfelszerelést szereztek be. A tragikus madridi események hatására 2 millió euróval emelték a biztonsági kiadásokat.
ÁLLAMI ÉS MAGÁNTŐKE. Az Eb-rendezéssel kapcsolatos építkezéseket – az átláthatóság érdekében – egy cég, a nem egészen 2 millió euró alaptőkéjű Portugal 2004 korlátolt felelősségű társaság fogja össze, amelyben az állam 98,68 százalékban tulajdonos, a fennmaradó részt pedig az ország labdarúgó szövetsége jegyzi. A vállalatot egy 2001-es kormányhatározat hívta életre, működését pedig december 31-ével befejezi.
A tíz stadion és a parkolóhelyek kialakításának előzetes szerződött költsége 426 millió euró volt, a tényleges számla azonban végül közel 651 millió euróra (mintegy 160 milliárd forint) rúgott. Ebből csaknem 30 milliót uniós alapok biztosítottak, a portugál központi költségvetést pedig hozzávetőlegesen 75 milliós kiadás terhelte. A pénz oroszlánrészét az önkormányzatok és a klubok állták: előbbiek 241 millió euróval, a sportegyesületek pedig 304 millió euróval szálltak be. A finanszírozásban részt vevő klubok és városok ugyanakkor kamattámogatást kaptak a felvett hiteleikhez.
Az esemény lebonyolításával egy másik korlátolt felelősségű társaság, az Euro 2004 S.A. foglalkozik: ebben 54 százalék erejéig a sportág európai szövetsége, az UEFA a tulajdonos, 41 százalék a nemzeti szövetségé, míg a portugál állam 5 százaléknyi részesedéssel bír. Az Euro 2004 sajtóosztálya a jegyeladások és a szponzorációk bevételéről csak a torna lebonyolítása után nyilatkozik, ám az UEFA szerint a focigála teljes bevétele 1,25 milliárd svájci frank (azaz 817 millió euró) lesz. Ennek javát a televíziós jogok értékesítése teszi ki (a magyar közvetítésről lásd külön írásunkat). A bevételekből fizetik ki a csapatoknak járó pénzt, illetve az Eb – a becslések szerint 350 millió svájci frankra rúgó – szervezési költségeit. (Azok a csapatok, amelyek bejutottak a kontinensviadalra, csak ezért 7,5 millió svájci frankot kapnak, a torna győztese pedig 27,5 millió frankot vihet haza.) A maradékot az UEFA működésének finanszírozására használják fel, de ebből támogatják a nem „piacképes” tornákat is, például az ifjúsági és női bajnokságokat.
A közvetlen bevételek mellett vannak becslések az általános gazdasági következményekről is, mivel a DTZ tanácsadó cég – az UEFA felkérésére – átfogó gazdasági hatástanulmányt végzett. Eszerint a turizmus számára 3 és 6 százalék körüli fellendülést hozhat a sportesemény, ami 179 millió és 357 millió közötti extra bevételt ígér (Portugáliában jelentős, 9 százalék körüli a turizmus részesedése a GDP-ből). Az előrejelzések szerint 262 millió eurót költenek majd a turisták az országban a mérkőzések idején. A turizmusban érdekeltek az előkészületi szakaszban inkább szkeptikusak voltak: az egyik leginkább látogatott portugál régió turisztikai szövetségének vezetője azt nyilatkozta, hogy a látogatók száma egyelőre jóval alacsonyabb a vártnál. A kritikából jutott a kormánynak is, amely a hoteltulajdonosok szerint elriasztotta az érdeklődőket a turisták tömegeinek emlegetésével.
Érdekes, hogy az Eb más résztvevői mintha derűlátóbbak lennének a házigazdáknál. Az angolok például a Centre for Economic and Business Research tanulmánya szerint szépen profitálhatnak az elkövetkező napok eseményeiből: a vásárlásokat több mint egymilliárd fonttal növelheti az eseménysorozat. Az előrejelzések szerint például 116 millió fontot költenek a drukkerek meccsenként a sörözőkben, s növekszik a tévékészülék- és az újságvásárlás is. A fellendülés ugyanakkor megnehezítheti a Bank of England feladatát, állítja több szakértő, mivel nem lesz könnyű felmérni a mostani – éppen a fogyasztói kiadásokat hűteni kívánó – kamatemelés valós hatását. Viszont a 2002-es világbajnoksággal szemben, amely inkább ártott a brit gazdaságnak, most kedvező, hogy az angol csapat a mérkőzéseinek túlnyomó részét – helyi idő szerint is – este játssza. Két éve ugyanis a meccsek munkaidőben zajlottak, így rengeteg munkaóra kiesett.
Drága mulatság
Értékesítettünk minden rendelkezésre álló reklámhelyet a portugáliai Eb kapcsán – állapítja meg elégedetten Berta Izabella, az MTV kereskedelmi igazgatóhelyettese. Szüksége is lesz a befolyó pénzekre a köztévének, hiszen a kontinensbajnokság közvetítése kifejezetten drága mulatságnak számít. Az Eb meccseinek magyarországi jogdíja 490 millió forint, ezzel azonban még nem értek véget a kiadások. Pinke György, az MTV Rt. gazdasági alelnöke szerint ugyanis a közvetítéshez kapcsolódó egyéb költségek (vonalköltség, kiküldött kommentátorok és hasonlók) összességében további 122 millióval csapolják meg a kasszát. Az európai közvetítési jogokat egyébként a közszolgálati televíziók által alapított European Broadcast Union (EBU) birtokolja, így az MTV is e szervezettől vásárolhatta meg azokat. A szerződés kötelezi az MTV-t, hogy a 31 meccsből négyet felajánljon más (nem előfizetéses) magyarországi televízióknak. Az egyenként 10 millió forintba kerülő mérkőzések sugárzása iránt azonban nem mutatott érdeklődést a többi televízió, így azok az M2 csatornán lesznek láthatóak. „Az EBU határozza meg a fizetendő díj mértékét, és az ebből befolyó díj 50 százalékát be is kellene ilyen esetben fizetni nekik”- említi Pinke, az érdektelenséget az összeg nagyságában látni vélő kérdésre.
„A kereskedelmileg legfontosabb 18-49 éves célcsoportban ugyan hozhat az Eb 10-15 százalékos nézettségeket, de még ezzel sem verik meg a két nagy kereskedelmi csatornát”- latolgatja az MTV Eb alatt várható nézettségi arányokat Kerti Attila, a Maximize médiaügynökség ügyvezető igazgatója. Az már a közvetítés környékén hirdető cégek szempontjából lehet érdekes, hogy a Maximize a közelmúltban összehasonlító felmérésben vizsgálta a kiemelt sportműsorokban elhelyezett reklámok hatékonyságát. „A kutatásaink azt igazolták, hogy e műsorokban, hasonló nézettség mellett, sokszor jóval rosszabb a reklám-visszaidézés, mint egy rendszeresen jelentkezőben”- mondja Kerti Attila. Ez szerinte azért lényeges, mivel a televíziós társaságok – ahogy most az MTV is – rendszerint tetemes felárral értékesítik ezeket a reklámhelyeket.
HESZLER RÓBERT
MAGYAR PÁLYÁZATOK. Más lett volna persze a helyzet, ha az Eb-t Magyarországnak sikerült volna megrendeznie. A beadott közös pályázat szerint hazánk és Ausztria 50-50 százalékos arányban osztozott volna a bevételeken. „Az viszont nem biztos, hogy kiadásaink is így oszlottak volna meg, mert bár kevesebb stadiont kellett volna építeni, az infrastrukturális beruházások nagy részét el kellett volna végezni” – emlékszik vissza az egykori tervekre Huszár István, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) nemzetközi osztályának vezetője. Mindenesetre „a monarchia kudarca” nem rettentette vissza Magyarországot attól, hogy a 2008-as Európa-bajnokság megrendezésére is jelentkezzen, immár egyedül. Ekkor cég is alakult, amelynek tulajdonosa az MLSZ, egyik ügyvezetője pedig Huszár István volt. A cég költségvetése 280 millió forint volt – a legalacsonyabb a pályázó országok között. A rendezéstől végül a legutolsó pillanatban estünk el, s az UEFA már csak a győztes országgal folytatott tárgyalásokat. „Készültek ugyan pénzügyi terveink, de nehéz megmondani, hogy mekkora lett volna a mi bevételünk: az UEFA ugyanis – mint a portugál példa is mutatta – speciális know-how-jára hivatkozva részt kíván venni a szervezést lebonyolító gazdasági társaságban, így részesedik a haszonból is” – mutatott rá Huszár. Az Eb-rendezés azonban nem rossz üzlet. „Teltházas stadionok és megfelelően kalkulált jegyár mellett biztos, hogy a nemzetközi szövetségnek és a rendező országnak is megtérül a befektetés – így az osztályvezető -, a turizmus növekedése és a média-megjelenések értéke pedig szinte felbecsülhetetlen.” Huszár István hozzátette: voltak tervek az uniós alapok és a magántőke állami garancia melletti bevonására is, azonban nehéz lenne megmondani, hogy ténylegesen milyenek lettek volna a forrásarányok.
Azt viszont már lehet tudni, hogy a következő, a 2008-as kontinensviadalt a mostanitól eltérő formában finanszírozzák majd. Ausztriában (amely Magyarországot egy másik, gazdagabb szomszédjával „cserélte le” az újabb, ezúttal már sikeres pályázatában) a költségvetés állja majd a „cechet”, míg Svájc teljes mértékben az üzleti szektor beruházásaira számít.
