Komoly szerep jut a hazai foglalkoztatási helyzet javításának a gazdasági fejlődés 2008-ig ívelő azon pályáján, amelyet a kormány konvergencia-programja vázol fel. A termelékenység fokozása háromnegyed részben, a foglalkoztatottak számának évenkénti, 0,5-1,5 százalékos emelése egynegyed részben járulna hozzá az időszak végén áhított 4,5-5,0 százalékos növekedéshez.
A munkaügyi helyzet javítását az Európai Unió is zászlajára tűzte, ennek megfelelően a Foglalkoztatás-politikai és Munkaügyi Minisztérium (FMM) akciótervet dolgozott ki. Ennek célja, hogy hazánk is hozzájáruljon az unióban 2005-re előirányzott 67 százalékos foglalkoztatási ráta eléréséhez, ami 2010-ig tovább emelkedne, 70 százalékosra. Nálunk ez a szám most 56,5 százalék, holott az unió 15-64 éves lakossága körében 71 százalék körüli volt közvetlenül a csatlakozás előtt.

Közismert, hogy a hazánkban vitathatatlanul alacsony, 2004 február-áprilisában 6,0 százalékos munkanélküliségi ráta önmagában még keveset mond a honi foglalkoztatási helyzetről. Nemzetközi összehasonlításban lemaradásunk e téren is meglehetősen nagy. Azoknak a száma, akik nem rendelkeznek bejelentett munkahellyel, tizenötszöröse a regisztrált munkanélküliekének. Az OECD országjelentése (Figyelő, 2004/6. szám) az össznépességben nagyobb súllyal jelen lévő, 25-64 éves, nem dolgozó férfilakosság számbeli hozzájárulását jelöli meg az áldatlan helyzet fő okaként. Ugyanakkor a hazai helyzetértékelések és a nyugdíjkorhatár felemelésére irányuló törekvések inkább a honi „fiatal idős”, 55-64 éves népesség magas inaktivitására irányítják a figyelmet. Az akcióterv külön figyelmet szentel annak, hogy e kör, továbbá a munkaerőpiacon hátrányos helyzetben levő más csoportok – a nők, a pályakezdők, az alacsony végzettségűek – munkavállalási esélyeit javítsa. Fegyvertárában a képzés az egyik leghangsúlyosabb elem, de lényeges szerep jut például a különböző szociális intézményeknek, elősegítendő a nők munkavállalását. A munkába állást az adóterhek mérséklésével, a munkahelyteremtés, vállalkozásindítás ösztönzésével (kiváltképp a szolgáltató és a K+F-szektorban) is segítenék.
Hazánkban a munkanélküliek közel 45 százaléka egy évnél hosszabb ideje nem talál munkát. A munkakeresés átlagos időtartama 2,5 hónappal nőtt az elmúlt évben, és eléri a 16,5 hónapot. A tárca törekvése, hogy ez az idő 6 és 12 hónap közé rövidüljön.
