Többre mennek

Kaptak a nagyvállalatok, most adjunk valamennyit a kicsiknek is – ilyen gondolatok járhatnak Csillag István fejében. A miniszter ugyanis a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM) beruházás-ösztönzési keretében – június első napjaiban – erre az évre 17 milliárd forintot ígért oda 20 nagyvállalati beruházás támogatására. A hazai kisebb cégek ezek után joggal tartják a markukat, hiszen a nagyszabású, felerészben uniós alapokból érkező Gazdasági Versenyképesség Operatív Program (GVOP) kis- és középvállalatokat (kkv) támogató fejezetében közel sem költenek el ennyit egy évben, pedig e kör több tízezer tagból áll.

Csillag István. A kis cégek is valódi segítséget kaphatnak.

Három évre elvileg 43,2 milliárd forintos keretösszeg jut a GVOP-n belül a kkv-szektor támogatására. Ám az ez évi teljes hazai pályázati támogatás mindössze 10,25 milliárd forint. Emellett a kedvezményes hitelprogramokra (Mikrohitel, Midihitel, Európa Hitel), valamint a Széchenyi Kártyára csak további 3,74 milliárd forint akad, azaz a szektor együttes támogatása 14 milliárd forint, ami jócskán elmarad a nagyvállalatoknak szánt 17 milliárdos összegtől. (Igaz, a fenti 3,74 milliárd forint mintegy 60 milliárdnyi kedvezményes hitel kihelyezését támogatja.)

A minisztériumban persze másként súlyoznak. Azon túl, hogy a nagyberuházások újbóli Magyarországra csalogatása ma, a nagyon éles régiós versenyben, kiemelten fontos – érvel a GKM egyik illetékese -, a kisvállalati vezetők elfelejtik azt is, hogy a több száz munkahelyet teremtő s milliárdos nagyságrendű beruházások nyomán már pusztán az szja- vagy az áfabevételek megnövekedésének köszönhetően egy-két éven belül megtérül az e szektorba pumpált összeg. A nagyobb cégek támogatása melletti érv az is, hogy azok beruházásai, megrendelései által a kisebbek is lehetőségekhez jutnak.

EMELKEDŐ ÖSSZEGHATÁR. Mindenesetre az aránytalanságon némileg változtathat egy – az előkészítés végső fázisába jutott, s napokon, heteken belül várható – kormánydöntés. A készülő változások leglényegesebb eleme a hiteltámogatási rendszer összeghatárainak felemelése. Ezzel a mikrovállalkozások mellett az erősödő kis cégek is valódi segítséget kaphatnak. Értesüléseink szerint a napokban a Pénzügyminisztérium is áldását adta arra, hogy a Széchenyi Kártyára igényelhető hitelkeret felső határa a duplájára nőjön. Ezt az előterjesztést a következő hetekben tárgyalja a kormány. Emellett előkészítés alatt áll egy másik javaslat is. E szerint a ma – éppen a Széchenyi Kártya miatt – kevésbé népszerű Mikrohitel felső határa 3 millióról 5 vagy 6 millió forintra emelkedhet. Ebben a kérdésben azonban a GKM-ben még nem született meg a végleges döntés.

Várható változások SZÉCHENYI KÁRTYA • 2004. július elsejétől a hitel felső határa 5-ről 10 millió forintra emelkedik • Akik egy éve használják a kártyát, és negyedévente pontosan fizettek, valamint megfelelnek a feltételeknek, azok eddigi hitelöszszegük kétszeresét kaphatják meg • Az új igénylők továbbra is legfeljebb 5 millió forintos keretet kérhetnek • Mintegy 700 takarékszövetkezeti fiókban is igényelhető lesz a kártya • Egyszerűsödik az igénylés, átláthatóbb lesz az űrlap MIKROHITEL PROGRAM • A még nem végleges koncepció szerint oldódna a merev hitelezési gyakorlat • A hitel felső határa 3 millióról 5 vagy 6 millió forintra emelkedne • A hitelt önerőként, önrészként figyelembe vehetnék a GVOP-pályázatok során • A hitel forgóeszközre fordítható része 20-ről 50 százalékra nőne • A futamidő arányos lenne, 5 millió forintnál 5 év is lehetne • Javított, egyszerűsített űrlapon, rövidebb idő alatt lehetne felvenni a hitelt • A finanszírozást az unió helyett a magyar állam vállalná az MFB közvetítésével

„A Széchenyi Kártya esetében a hitelplafon 5 millió forintról 10 millió forintra emelkedik, s július elsejével már beadhatók a magasabb összegre szóló igénylések” – erősítette meg a Figyelő információját Szép Zoltán, a kártya kibocsátásáért felelős KA-VOSZ Rt. fejlesztési igazgatója. Mindez azonban nem jelent automatikus emelkedést minden jelenlegi és jövőbeni kártyabirtokos számára. Ez csupán annyit tesz, hogy aki legalább egy éve rendelkezik Széchenyi Kártyával, az az eddigi hitelösszeg kétszeresét is igényelheti a szerződésének meghosszabbítása alkalmával. Akinek például csupán 3 milliós hitelkerete volt eddig, az a jövőben 6 millió forintot igényelhet. A 10 milliós keretet csak az a cég kaphatja meg, amely elérte az 5 milliós határt, és egy éven át, minden negyedévben rendre vissza is fizette tartozását.

Fontos paraméter a vállalkozás éves nettó árbevétele, ugyanis annak az összegnek jellemzően a negyedét biztosítják hitelkeretként a bankok. Igaz, ez csupán egy „ökölszabály”, amelytől mindkét irányban lehet eltérés. Emellett viszont más szempontokat is vizsgálnak a hiteligénylés elbírálása során, például a rövid lejáratú kötelezettségek mértékét vagy a saját tőke nagyságát. Maga az igénylés is egyszerűsödik valamelyest, s talán az eva-körbe tartozó cégek is a mainál nagyobb eséllyel kaphatják meg a Széchenyi Kártyát. További fontos változás, hogy több mint 700 takarékszövetkezeti fiók kapcsolódik be a kártya kibocsátói közé. Nem változik viszont a kamattámogatás mértéke, a jelenlegi kamatszinttel számolva évi 14,5 százalékos kamatozású az államilag támogatott hitel, ám a várható kamatcsökkentések nyomán akár már fél éven belül évi 12 százalék körüli szintre csökkenhet e teher mértéke.

Szükség lesz az átalakításra a Mikrohitel programban is. A változásra e téren viszont talán egészen őszig kell várni. Miután egy évvel ezelőtt 1-ről 5 millióra emelkedett a Széchenyi Kártya felső hitelkerete, nagyon megugrott a kártyát igénylők száma. Ennek nyomán a Mikrohitel alaposan háttérbe szorult, hiszen a Széchenyi Kártyával részben kiváltható egy-egy kisebb tőkeszükséglet, még ha a konstrukció nem is alkalmas beruházások finanszírozására. A kezdeti érdektelenség után jött a felfutás: eddig 16,4 ezer kártyát adtak ki, s 8,6 ezer elbírálatlan hiteligénylés fekszik még a bankok előtt – derült ki egy kamarai rendezvényen. Így nem meglepő, hogy alig van érdeklődés a 3 millió forintos felső határú Mikrohitelek iránt. Mint Valkó Emőke, a Mikrohitel programot jelenleg koordináló Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány (MVA) kommunikációs vezetője mondja, míg 2000-től 2002-ig minden évben teljesen elfogyott a rendelkezésre álló kihelyezhető hitelösszeg (az elmúlt négy évben 22 milliárd forint feletti összeget osztottak szét), addig a források kihasználtsága egy éve rohamosan csökken. A 12 éve működő program koordinátora ezzel kellemetlen helyzetbe került. Pár évvel ezelőtt az élénk kereslet idején jellemzően havi 300-500 millió forintnyi hitelt is kihelyeztek, az utóbbi hónapokban viszont csak 100-200 milliót. „Ezzel a források kihasználtsága 2004 első öt hónapjában már átlagosan 50 százalék alá csökkent, sőt egyes régiókban 20 százalék alatt volt” – mondja Valkó Emőke.

Támogatott hiteltípusok kkv-k számára MIKROHITEL. Jelenleg maximum 3 millió (a jövőben várhatóan 5-6 millió) forintos fejlesztési hitel. SZÉCHENYI KÁRTYA. Ma legfeljebb 5 millió, júliustól viszont 10 millió forintos forgóeszközhitel (ha időben visszafizetik, akkor elvileg beruházás is finanszírozható belőle). MIDIHITEL. Maximum 10 millió forintos fejlesztési hitel. EURÓPA HITEL. Minimum 10, maximum 500 millió forintos fejlesztési hitel.

EGYSZERŰBBEN. A múlt év végén azonban az Országos Mikrohitel Bizottság és az MVA átfogó változtatásokat javasolt a GKM-nek a hitelezési rendszerben egyebek közt azért, hogy a sok tekintetben merev hitelezési gyakorlatot egyszerűbbé, ésszerűbbé, rugalmasabbá tegyék. E törekvésnek legfontosabb eleme, hogy a támogatott kölcsön felső határa 5 vagy 6 millió forintra emelkedne, s a magasabb összegek esetén a futamidő is megnőne, 3-ról 5 évre. Alapvető változást hozna az is, ha e hitelek forgóeszköz-finanszírozásra fordítható aránya a mai 20-ról 50 százalékra nőne, hiszen a valóságban a beruházások során a forgóeszköz igénye is megnő a vállalkozásoknak. Óriási előny lehet az is, hogy a hitelöszszeg fele előfinanszírozásként is igénybe vehető lenne. Itt is jócskán egyszerűsödne a hitel igénylése, s a jelenleg 6-7 hetes átfutási időhöz képest felgyorsulna az igények elbírálása. További változás az lesz, hogy az új rendszerben az Országos Mikrohitel Alap a Magyar Fejlesztési Bank finanszírozásába kerül át, hiszen a korábbi Phare pénzcsapok EU-taggá válásunk miatt fokozatosan elapadnak.