Nem szalag átvágásával, hanem a számítógépes billentyűzet gombjának megnyomásával avatta fel Medgyessy Péter miniszterelnök az amerikai EDS magyarországi leányvállalatának új szolgáltató központját – az ide települő hasonló nemzetközi egységek sorában a legutóbbit. A szervezők jelzésértékű megoldást választottak arra utalva, hogy magas technológiai színvonalat képviselő és jól képzett alkalmazottakra építő központról van szó. „Ez nem futószalag módszerrel dolgozó gyártóüzem, amelyet könnyen lehet mozgatni a legolcsóbb helyek felé, nekünk nagy számban és hosszú távon van szükségünk nyelveket beszélő, magasan képzett munkaerőre” – mondja Szakál László, az EDS Magyarország Kft. ügyvezető igazgatója.
Medgyessy Péter az EDS-avatón. Nem megy minden gombnyomásra.
MULTIMÓDSZER. Ezekben az esetekben általában multinacionális cégek összpontosítják egy helyre irodai háttérmunkájukat, vagy partnercégek felé szervezik ki a tevékenységeket; a szakértők többsége értékesebbnek tartja az ilyen jellegű befektetéseket, mint a termelőüzemeket.
„Ha egy nagyvállalat a saját szervezetén belül már szabványosította a folyamatokat, és központi helyekről végzi ezeket a tevékenységeket, akkor az ilyen központokat is könnyen át lehet helyezni vagy kiszervezni” – árnyalja a képet Kovács Kristóf, a Roland Berger tanácsadócég vezető munkatársa. Igaz, ez elsősorban a személyes kapcsolatot nem igénylő munkákra vonatkozik, hiszen egy európai nyelveken hívásokat fogadó központot a kulturális hasonlóságok nyújtotta előnyök miatt nem szoktak áthelyezni például egy olcsóbb ázsiai országba. Hosszabb távon viszont számolni kell azzal, hogy az informatikai feladatokat vagy irodai háttérmunkát – legtöbbször bérszámfejtést és számlakezelést – végző központokat is olcsóbb helyekre vihetik el. „Ha a magyarországi bérek színvonala megközelíti a nyugat-európait, és idővel a központokba beruházó cégeknek nyújtott kedvezmények csökkennek vagy megszűnnek, a feladatok tovább mozgatása természetes lépés lehet” – véli Kovács Kristóf. Ugyanakkor ma már arra is akad példa, hogy a multik nem feltétlenül az olcsó helyeket keresik: a megbízható és stabil minőségért hajlandóak többet fizetni. Az alacsony költség tehát hosszú távon nem lesz akkora előny, mint a nagy kiszervezési hullám kezdetén, ezért a célországokban már most arra érdemes koncentrálni, hogy az oktatási rendszer folyamatosan „szállítsa” a magasan képzett munkaerőt. Kovács Kristóf azonban még így is óvatosan fogalmaz, szerinte az olcsó országok felé vándorlás jó háttérképzéssel is csupán „késleltethető”.
A Roland Berger legutóbbi felmérése szerint ugyanakkor a piac még messze van ettől az állapottól, Európán belül hazánk továbbra is a kedvelt célpontok közé tartozik. A nyugat-európai vállalatok megkérdezett képviselői 6 százalékban kifejezetten Magyarországot említették szolgáltató központjaik potenciális helyszíneként. Ez nem rossz arány, mivel a kontinensen összesítve a cégek 22 százaléka gondolja úgy, hogy Lengyelország, Csehország vagy Magyarország jönne szóba, ha a kihelyezésről dönteni kellene. Kovács Kristóf szerint a cégek a célország gazdasági és politikai stabilitását, illetve a szükséges infrastruktúra meglétét alapvető elvárásként fogalmazzák meg. A többi összetevő – a munkaerő képzettsége, a bérek szintje, az igényelhető támogatások vagy az adózási rendszer – csak ez után következik. Ugyanakkor az EDS-nél, amely az összes európai, közel-keleti és afrikai leányvállalatának pénzügyi és számviteli tevékenységét telepíti Budapestre, a gazdasági racionalitáson kívül például az is számított, hogy a társaság 1991 óta jelen van nálunk, és a belső vállalati értékelés szerint jól működő, 800 fős egységnek számít.
|
