Elsőre csupán különlegesen esztétikus formáknak látszanak, ám igazi jelentőségük az, hogy új anyagok fejleszthetők azokból a nanostruktúrákból, amelyeket a brit Cambridge University fizikusai növesztettek. A nanovirágoknak nevezett struktúrákról készített eletronmikroszkópos képek az egyetem fotópályázatának fődíját nyerték el.
Szilíciumbimbók. Korrózió ellen védenek.
Az emberi hajszálnál ezerszer vékonyabb képződményeket a kutatók úgynevezett nanodrótokból szerelték össze, amelyek előállításának módja hasonlít a csipek készítésekor alkalmazott módszerekhez. A kutatók szilíciumlapka felületére egy folyékony fémet, galliumot csepegtetnek mikroszkopikus gömböcskék formájában, majd ezeket metántartalmú gázzal fújják be. A fellépő reakció után a gáz szilícium-karbid formájában csapódik le, s ebből a csapadékból formálódnak azok a szálak, amelyekből aztán későbbi hő- és nyomáskezelések hatására kialakulnak a különleges struktúrák.
A nanovirágokról máris bebizonyosodott, hogy kiváló vízlepergető bevonat készíthető belőlük. A képződmények mérete ugyanis éppen akkora, hogy még a legapróbb vízcseppek felületét sem törik meg, így azok lepattannak róluk. Az anyag tehát korrózióellenes alapozóként jöhet számításba. De alighanem ugyanúgy hasznos lehet a napelemek gyártásánál: a félvezetők bevonataként nagyszerűen csapdázza a fotonokat, így a fény hatékonyabban alakítható át elektromos energiává.
