Lassan befellegzik a villanykapcsolónak. Nem elég, hogy hagyományos változataik már ma is sok helyütt feleslegessé válltak a tapsolókapcsolók, vagy a mozgásérzékelők terjedése miatt, a különösen az irodák részére fejlesztett szoftveres irányítású rendszerek alighanem megpecsételik majd sorsukat. Persze mindentudó digitális világításig hosszú út vezet; a fejlődés alapjait jelentő intelligencia azonban már ma is számos lámpában tetten érhető.
Épület intelligens lámpákkal. Összehangolt működés.
Míg a hagyományos izzólámpák esetében a fényerő szabályozása egyszerű feszültségváltoztatással is megoldható, az egyre népszerűbb energiatakarékos fénycsövek esetében a töltőgáz és a wolframszál eltérő működési mechanizmusából adódóan ennél kifinomultabb megoldásokra van szükség. „Az intelligencia a működtető szerelvényben rejtőzik, amely programozható” – magyarázza Pécsi Tivadar, a Philips lámpatest üzletágának vezetője. Így például az integrált fényérzékelőkre alapozva beállítható, hogy a lámpák a természetes fény napi ritmusát követve előre megadott értékekre szabályozzák fényerejüket, a mozgásérzékelőkkel pedig elérhető, hogy a világítás emberi jelenlét esetén automatikusan kapcsolódjon be.
Ezek a lámpákba már eleve beépített megoldások külön-külön, egyenként is hatékonyak, a szabályozás azonban jóval komplikáltabbá válik ott, ahol nem egy, hanem sok lámpatest van. Az ilyen helyiségekben, mondjuk egy nyíltterű irodában, vagy csarnokban külön központi vezérlő elektronikát kell építeni – lehetőleg infravörös távszabályzóval kombinálva – azért, hogy a világítótestek működését összehangolják; ezek például már képesek a betörők megtévesztésére kiagyalt „jelenlét szimulációra” is, amikor spontán módon kapcsolódnak le és fel a lámpák, a dolgozók, illetve a lakók jelenlétét imitálva. A sok lámpát szabályzó megoldásokat újabban pedig a rengeteg kábel miatt vezeték nélküli, rádióhullámokkal kommunikáló rendszerekkel cserélik fel – ezek külön előnye, hogy kulcsrakész, de akár használatban lévő épületekben is egyszerűen telepíthetők.
És bár az analóg vezérléssel számos kényelmi és költségcsökkentő funkció megvalósítható, a digitális rendszereket telepítők további előnyökre számíthatnak. Ezek a megoldások általában a szoftveres épületfelügyeleti rendszerekhez illeszkednek, így a világítótestek működése, a ki- és bekapcsolás időpontja, vagy a fényerő szoftveres beavatkozással változtatható, általában egy képernyőn megjelenő kezelőfelület segítségével. „Itthon ezekre a sajnos még nincs meg a fogadókészség – sajnálkozik Pécsi Tivadar – az épületfelügyeleti rendszerek ma még a hagyományos funkciókat kezelik, mint például az épület fűtése, ventilációja, vagy a biztonsági megoldások.”
Munkahelyi világítás. Digitális megoldások.
Azt, hogy ezek a digitális úton irányított rendszerek szakaszosan kiépítve is bővíthetők legyenek, és kommunikálhassanak egymással, a vezető fejlesztők által kidolgozott digitally adversable lighting interface (DALI) nevű szabvány teszi lehetővé. Ez nemcsak a különböző gyártóktól származó, az igényeknek legmegfelelőbb világítóeszközök beszerzését engedi meg, de a karbantartás során is számos előnyt nyújt, például nagyobb épületekben akkor, amikor a használt helyiségek kiosztása megváltozik. Ha az a sarok, amelyet korábban tárgyalóként hasznosítottak egy irodában, állandó munkahellyé válik, természetesen más megvilágítást igényel majd – márpedig a teljes rendszer átépítése komoly kiadásokkal járna. A digitális hálózatban azonban elég néhány kattintás, s a világítás máris alkalmazkodik az új helyzethez. A DALI ezenkívül pontosan meghatározza az esetleges meghibásodások helyét és hibaüzenettel figyelmeztet a kiégett világítótestek cseréjére. A DALI fejlesztése összhangban áll a legtöbb gyártó környezetbarát, fenntarthatósági törekvéseivel is: e megoldásokkal ugyanis, túl az energiatakarékos lámpák használatán, további energia-megtakarítások érhetők el. Közismert tény, hogy az épületekben, közvetlenül a fűtés után a világítás fogyasztja a legtöbb energiát.
Az intelligens világítási rendszerek evolúciójának iránya a Philips szerint azonban nemcsak az épületfelügyeleti megoldások felé vezet. Ugyanis valószínű, hogy a háztartásokban működő digitális alkalmatosságokat is előbb-utóbb egyetlen központi eszköz segítségével lehet majd irányítani. Így a fűtéssel, a légkondival, vagy a DVD lejátszóval és a televízióval együtt a világítás is közös felületről vezérelhető majd – például az iPronto nevű érintőképernyős tábla PC-ről -, s e rendszer elemei természetesen szintén drót nélkül állnak majd összeköttetésben.
