Megfordult a trend, a lakosság újra többet takarít meg, mint amenynyi kölcsönt felvesz. A Magyar Nemzeti Bank legfrissebb adatai szerint a háztartások operacionális nettó finanszírozási képessége 2004 második negyedévében 41,4 milliárd forint volt, az év első 6 hónapját tekintve pedig 36,5 milliárd forintot tett ki (ennyivel tett félre többet a lakosság, mint amennyi hitelt felvett). Egy egészségesen működő gazdaságban a háztartások biztosítják a forrást a vállalati szektor és az államháztartás finanszírozásának egy részéhez.
Az, hogy nálunk egy ideig nem érvényesült a lakosság nettó megtakarítói pozíciója, az államilag támogatott lakáshitelezés felfutásának következménye volt. A megemelkedett hiteléhség miatt a háztartások operacionális nettó finanszírozási képessége 2003-ban mínusz 150 milliárd forint lett. Az idén változott a helyzet; vesztettek vonzerejükből ezek a kölcsönök, hiszen 2003 végén szigorított a kormányzat a hitelfeltételeken, a forintkamatok magas szintje pedig tovább növelte az adósi terheket. Míg az év első hónapjaiban lényegesen nem csökkent az ingatlanhitelek kiáramlása – hiszen a bankok még a tavaly befogadott kölcsönöket folyósították -, és a háztartások az első negyedévben még nettó hitelfelvevők voltak 4,9 milliárd forint erejéig, addig a második negyedévben már szinte „eltűntek” ezek a támogatott hitelek. A bankok áprilistól június végéig 36 milliárd forintnyi, mintegy 150 milliárd forinttal kevesebb ingatlanhitelt nyújtottak forint alapon, mint egy évvel korábban, amit a 25 milliárd forintnyi deviza alapú ingatlanhitel sem tudott kompenzálni, így összességében 125 milliárd forinttal kevesebb volt ezen a téren a hitelkiáramlás a második negyedévben. Közben a megtakarítások is növekedtek, igaz, nem drámaian: az emberek 23 milliárd forinttal tettek többet félre, mint egy évvel korábban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
